JEGYZŐ LEVELEI - ÚJ KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSI TÖRVÉNY - Felkészülés a KET alkalmazására (5. rész)



A KET lényegesen bővítette a bizonyítási eszközökre vonatkozó előírásokat.

A hatóság a tényállás tisztázására szemlét tarthat. Jogszabály a szemle megtartását kötelezővé teheti (pld. építési engedély kiadását megelőzően). A szemle során a hatóság közvetlenül szerez benyomásokat az ügy eldöntése szempontjából lényeges körülményekről.

Új rendelkezés az, amely szerint ha elkerülhetetlen, hogy a hatóság magánlakásban tartson szemlét, ezt úgy kell foganatosítani, hogy a szemle csak a szükséges mértékben korlátozza az érintetteknek a magánlakás sérthetetlenségéhez való jogát.

A magánlakásban tartandó szemlének figyelemmel kell lennie az ott tartózkodók érdekeire. Általában nem lehet pl. éjfélkor helyszíni szemlét tartani, hiszen ez korlátozná az érintetteknek a magánélethez való jogát.

Ha az ügy jellege azt megengedi, előzetesen az érintettekkel is egyeztetni kell.

A szemle elrendeléséről a hatóság hivatalból intézkedik, történhet ez azonban az ügyfél kezdeményezésére is.

Néha előfordul, hogy az érintett személyek nem engedik be a hatóság megbízottait a helyszínre, meghiúsítva ezzel a helyszíni szemle megtartását, közvetve pedig a folyamatban lévő hatósági ügyben a tényállás tisztázását. Éppen ezért a törvény előírja, hogy indokolt esetben a hatóság a szemle lefolytatásához a rendőrség közreműködését kérheti.

Életveszéllyel, vagy súlyos kárral fenyegető helyzetben az ott tartózkodó személy akarata ellenére is lefolytatható a helyszíni szemle.

Ilyenkor a hatóság a lezárt területet, épületet, helyiséget felnyithatja tiltakozás ellenére is. Erre az eljárásra azonban csak akkor kerülhet sor, ha a szemle megtartását az ügyész előzetesen jóváhagyta.

Az eljárás fontos résztvevője és a tényállás tisztázásáért igen sokat tehet a szakértő, akit akkor alkalmaz az eljáró hatóság, ha neki magának nincs megfelelő szakértelemmel rendelkező dolgozója, ugyanakkor az ügyben jelentős tény vagy jog megállapításához szükséges.

Hangsúlyozni kell, hogy bizonyos hasonlóságok ellenére a szakhatóság állásfoglalásának beszerzése teljesen más eljárásjogi elem.

Éppen jelentőségére tekintettel a törvény egyrészt részletesen szabályozza azokat az esetköröket, melyekkel a szakértő élhet, amennyiben vállalását a megfelelő határidőben nem tudja teljesíteni (58.§. (7) – (8) bek.), illetőleg a szakértőre vonatkozó kizárási okokat és más szigorító rendelkezéseket (59.§.).

Ha az ügyfél, vagy az eljárás más résztvevője által használt idegen nyelvet az ügyintéző nem beszéli, tolmácsot kell alkalmazni, akire a szakértőre vonatkozó rendelkezések az irányadók.

A törvény önálló szakaszban foglalkozik az eljárás akadályozásának következményeivel. Ezek közül elsődleges az eljárási bírság kiszabása a KET-ben meghatározott kötelezettség vétkes megszegése esetén. Ennek legmagasabb összege természetes személy esetén 500 ezer forint, míg jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén egymillió forint. A bírság adott esetben ismételten is kiszabható. Emellett a hatóság azt a személyt, akinek jogellenes magatartása miatt valamely eljárási cselekményt meg kell ismételni, az eljárási bírságon túlmenően kötelezheti a többletköltség megtérítésére.

A tárgyalás tartásának ismert szabályait a 62.§. tartalmazza. A 63. §. új fogalmat vezet be, az úgynevezett közmeghallgatást, melyet jogszabály által előírt esetben, illetve akkor kell tartani, ha a hatóság szükségesnek tartja a nyilvánosság véleményének a megismerését.

(Ez az eljárás nem tévesztendő össze a képviselő-testület által kötelezően tartandó közmeghallgatással.)

Adott esetben a hatóságnak a döntés előtt meg kell kísérelnie egyezség létrehozását az ellenérdekű felek között – jogszabály elrendelése alapján, vagy ha az ügy természete azt megengedi (64.§. (1) bek.). Ha az egyezségi kísérlet eredményre vezet, a törvényes feltételeknek megfelelő egyezséget a hatóság határozatba foglalja és jóváhagyja a KET 75.§-a alapján.

A határidő számítása az új eljárási törvényben is fontos kérdés. Például a 65. szakasz első bekezdése leszögezi, hogy a napokban megállapított határidőbe nem számít bele a közlésnek, a kézbesítésnek, illetve a hirdetmény kifüggesztésének és levételének a napja. Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hatóságnál szünetel a munka, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le.

A postán küldött beadvány előterjesztési ideje a postára adás napja, de az ügyintézési határidő ilyen esetben is azon a napon kezdődik, amely napon a beadvány megérkezik a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz.

Az elektronikus dokumentum előterjesztésének, illetve kézbesítésének ideje a külön jogszabályban meghatározott módon történő visszaigazolás időpontja (65.§. (4)-(5) bek.).

Igazolási kérelmet az terjeszthet elő, aki az eljárás során valamely határidőt önhibáján kívül elmulasztott. A kérelemről az a hatóság dönt, melynek eljárása során a mulasztás történt. Ezt a kérelmet az elmulasztott idő utolsó napjától számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás az érintettnek később jut tudomására, a határidő a tudomásra jutáskor kezdődik.

Az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni.

Fontos, hogy a kérelemmel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is (66.§.).

Az ügyfél személyesen, illetve képviselője útján betekinthet az eljárás során keletkezett iratokba, sőt azokról másolatot, kivonatot készíthet, vagy másolatot kérhet.

Nem tekinthet be azonban a határozat tervezetébe, zárt tanácskozáson készült jegyzőkönyvbe, az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó iratokba, a törvény által védett egyéb adatot tartalmazó iratba, valamint azokba az iratokba, amelyekben a hatóság a tanú, illetve a bejelentő természetes személyazonosító adatait zártan kezeli.

A KET 69.§. (6) bekezdése részletezi a bárki számára hozzáférhetővé tett döntésfajtákat.

Ilyen döntés lehet például, amelyet az épített és természeti környezet, illetve a kulturális örökség állapotát jelentősen befolyásoló tevékenységgel kapcsolatos ügyben hozott a hatóság.

A KET egyik új rendelkezése, hogy 2005. november 1-jétől a hatóság döntései kétfélék, nevezetesen határozat és végzés. A hatóság az ügy érdemében általában határozatot hoz, míg az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésekben végzést bocsát ki.

A törvény 72.§-ának (1)-(2) bekezdése sorolja fel mindazon elemeket, amelyeket a határozatnak, illetve a végzésnek tartalmaznia kell.

Lényeges, hogy az Államigazgatási eljárási törvényhez képest ezeknek a döntéseknek tartalmazniuk kell az eljáró hatóság pontos megnevezését, az ügy számát és ügyintézőjének nevét, a jogosult vagy kötelezett ügyfél nevét és lakóhelyét, vagy tartózkodási helyét, továbbá az ügy tárgyának megjelölését.

Tartalmazniuk kell a hatóság érdemi döntését, továbbá a fellebbezés benyújtásának lehetőségéről szóló tájékoztatást, és szükség szerint az eljárási költségek viseléséről szóló döntést is.

Az úgynevezett indokolásban a végzések esetén is fel kell tüntetni mindazon jogszabályhelyeket, melyek alapján a hatóság a határozatot hozta, továbbá a hatóság hatás-körét és illetékességi körét megállapító jogszabályra történő utalást.

Végül valamennyi határozatfajtának tartalmaznia kell a döntéshozatal helyét és idejét, a döntés aláírójának nevét és beosztását, valamint az aláírását és a hatóság bélyegzőlenyomatát.

A KET 76-77. szakaszai új jogintézményként vezetik be a hatósági szerződést. Eszerint – ha jogszabály lehetővé teszi -, az első fokon eljáró hatóság a hatáskörébe tartozó ügynek a közérdek és az ügyfél szempontjából is előnyös rendezése érdekében, határozathozatal helyett az ügyféllel hatósági szerződést köthet. Hatósági szerződés csak írásban köthető és törvény, kormányrendelet, vagy önkormányzati rendelet a szerződés megkötéséhez további feltételeket is meghatározhat. Ha a szerződés érinti harmadik személy jogát, vagy jogos igényét, a szerződés megkötése előtt be kell szerezni az érintett írásos hozzájárulását. A hozzájárulás a szerződés érvényességének feltétele. Ha a szerződésben foglaltakat az ügyfél megszegi, a szerződés jogerős, végrehajtható határozatnak minősül.

A határozatot közölni kell az ügyféllel és azzal, akire nézve az jogot, vagy kötelezettséget állapít meg, az ügyben eljárt szakhatósággal és a jogszabályban meghatározott más hatósággal vagy állami szervvel.

A végzést az ügyféllel, illetve az eljárás olyan egyéb résztvevőjével kell közölni, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít meg, illetve akinek a jogi helyzetét közvetlenül érinti.

A hatósági döntést közölni lehet: postai úton, személyesen írásban vagy szóban, elektronikus formában, hirdetmény útján, kézbesítési meghatalmazott vagy ügygondnok útján, a hatóság kézbesítése útján.

A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették, illetve közölték. Hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény kifüggesztését követő tizenötödik napon kell közöltnek tekinteni.

Ha a postai úton történő kézbesítés azért hiúsul meg, mert a címzett vagy meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem veszi át, az iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni.

Ha az irat a hatósághoz „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, az iratot a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

(Folytatás következik)

Balogh Edit
címzetes főjegyző