Ugrás a fő tartalomhoz Ugrás az elérhetőséghez

Visszatekintés - Korok - kultúrák Martfűn

Az 1930-as évekre a betelepült családok majorüzemei jelentős fejlődésnek indultak. A település kulturális élete ebben az időben a hagyományos népi, paraszti kultúra jegyeit viselte magán. A parasztemberek mezítlábas bálokon szórakoztak. Kövér János és fia, Miklós idejében színházi előadások és dalestek színesítették a mindennapokat. Kövér Miklós felhagyott a családi birtok igazgatásával, és – felvéve a Mariházy nevet – színésznek állt. 1908-tól színi direktor lett Kecskeméten, ahol színvonalas színházi élet jellemezte tevékenységét, mindamellett, hogy a kor legjobb zenés színpadjainak egyikét teremtette meg.

Mariházy Miklós portréja

Igazgatása alatt vette fel a színház Katona József nevét. 1911-ben Szolnokon is színházat nyitott, s ettől kezdve mindkét városban játszott társulatával. Mariházy színházi sikerei Martfű akkori kulturális életére is hatással voltak. A téglagyár munkásaiból fúvószenekar és tánccsoport alakult.

Gyári munkás fiatalok a 40-es években 

A település kulturális életében meghatározó volt a Cikta Cipőgyár létrehozása. A tanyákról, falvakról bevándorló fiatal munkásoknak az Érsekújvárról betelepült cipőipari szakemberek és családjaik mutattak mintát fejlett felvidéki kulturális hagyományaikból. A cipőgyárban működő lelkes üzemi kulturális életnek kezdetben egy felvonulási épület adott otthont. Itt táncestek, filmvetítések mellett fúvószenekar, énekkar, néptánc csoport és egy színjátszókör alakult. 

Az első vegyeskar, középen Váradi József karnagy, 1953

Gyári néptáncosok, 1951

 A cipőipar fejlődésével párhuzamosan zajlott az önálló községszervezés, így fontossá vált az egész településnek otthont adó kultúrház létrehozása. Átmenetileg a Tisza Termelőszövetkezet székháza adott helyet a rendezvényeknek, majd később, mintegy négymillió forintos beruházással, 1961-re új művelődési központ épült.

Az új Művelődési Központ, 1961

A kultúra házában kapott helyet a könyvtár, ami addig a gyári felvonulási épületből átalakított kultúrteremben működött. A háború után itt kezdte meg működését a cipőgyár dolgozói részére kialakított kölcsönkönyvtár ötszáz kötettel. Harminc év alatt 27 ezerre nőtt a könyvek száma, amely mára meghaladja a 65ezer darabot. A könyvtár igazán akkor vált hozzáférhetővé a település lakói számára is, amikor a gyárból a jelenlegi helyére költöztették.

Könyvtári óra a kisiskolásokkal a gyermekkönyvtárban, 1981

A könyvtár szakemberei a művészeti igény felkeltésének feladatát is magukra vállalták az értékes könyvállomány kezelése és az ismeretterjesztése mellett. Rendszeresen zajlottak szellemi vetélkedők, szavaló versenyek, ahol mindig teltház volt. 

Szirtes Ádám az Új Tükör Ifjusági Klubban, 1975

 A szabadidő szervezése kedvező feltételekkel, komoly szervezéssel és szakmai munkával indult a Tisza Cipőgyár Művelődési Központjában. A színházi előadások mellett pódium műsorok, táncestek, neves előadókkal rendezett, színvonalas programok várták a vendégeket. Könnyűzenei műsorok is színesítették a rendezvényeket, rock- és pop együtteseket is meghívtak a fiatalok szórakoztatására. Mindemellett kiemelt helyet foglaltak el a „Kultúrban” a művészeti csoportok, klubok, szakkörök programjai is. Számos kis közösség találkahelye, ifjúsági bázis volt már ekkor az épület a martfűi fiatalok körében.

Magnós Klub plakátja, 1975

Szombat esti buli az Ifjusági Klubban, 1971

 Az ifjúsági énekkar nőnapi fellépése, 1975

Martfű további gyors fejlődését elősegítette a két új gyár felépülése. 1980-ban a Martfűi Növényolajgyárban, 1985-ben a Sörgyárban indult meg a termelés. Martfű várossá nyilvánítására 1989-ben elsősorban térségi funkciója és fejlett ipara miatt került sor. Az új város a rendszerváltás után is megőrizte, sőt tovább növelte kulturális integráló szerepét.

A város kulturális arculatát tovább színesítették a rendszerválás után megalakuló civil közösségek és egyesületek, melyek munkáját a városvezetés támogatta. Új programok, hagyományok születtek a kultúra, a sport és az egészségügy terén. Rendszeressé váltak a városszépítő és egészségmegőrző programok. Fejlődésnek indultak a művészeti közösségek, kiszélesedtek a város nemzetközi kapcsolatai. Martfű több mint tíz éve a lengyelországi Tuchow-val, a romániai Misztótfaluval pedig fél évtizede ápol testvérvárosi kapcsolatot. Az együttműködés során számos gazdasági, kulturális, oktatási és sport csereprogramok megvalósítására került sor.

Jubileumi Testvérvárosi Találkozó, Tuchow 2009

Testvértelepülések találkozóján Misztótfaluban, 2008.

Minden jog fenntartva © 2011-2021 Martfű Város