Megmenekülnek a fekete és fehér ősnyár óriások – Tarvágás helyett néhány veszélyesnek ítélt fa kerül fűrész alá

Az erdő tarvágása helyett néhány veszélyesnek ítélt fa kivágására, koronakezelésére kerül sor, az erdő kezelője és az önkormányzat közös finanszírozásával.

A többségében hazai fekete és fehér nyárakból álló erdősáv a Magyar Állam tulajdonában és a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vagyonkezelésében áll. Az igazgatóság a város belterületével és a kikötővel határos, 6,4 hektáros erdőterületének negyedén, 1,4 hektáron tervezett tarvágásos erdőfelújítást, a 70-80 éves, általuk balesetveszélyesnek ítélt nyárfák elöregedett állapotára hivatkozva.

Az erdő, ezzel együtt a fákban lakozó madár- és emlősvilág védelme érdekében szervezett aláírásgyűjtésről tudomást szerezve a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakértőt kért fel a kérelemben foglaltak megvizsgálására és egyidejűleg a fakitermelés felfüggesztését kérte az igazgatóságtól.

A kialakult véleménykülönbségek, a hatóságok lakossági megkeresése, az aláírásgyűjtés miatt, az önkormányzat kezdeményezésére, december 10-én lakossági fórumon igyekeztek az ügy szereplői tisztázni valamennyi körülményt.

Tarvágás vagy fokozatos erdőújítás, az emberi élet, illetve vagyonbiztonság, avagy a természet védelme és turisztikai szempontok legyenek a fontosabbak a tervezett erdészeti munkák során. E kérdésekre kerestek szakmai, mérnöki és biológiai szempontból is helytálló, illetve a lakosság kéréseit, igényeit is figyelembevevő válaszokat a KÖTI-VIZIG, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei, az önkormányzat vezetői, az ügyben érintett martfűi horgászegyesület tagjai, valamint a Tisza-part szomszédságában élő martfűi lakosok.

A fórumot követően, az önkormányzat kezdeményezésére alakult munkabizottság, élén dr. Kiss Edit polgármesterrel, december 19-én újabb egyeztetést tartott, amelynek során az érintett erdőrészlet teljes területét bejárták, egyenként vizsgálva meg minden egyes kivágásra ítélt, értékes fa állapotát.

A vízügyi igazgatóság képviselője által készített emlékeztető szerint a tarvágás mellett szól, hogy a hazai nyárak egészségügyi optimumát már meghaladta az érintett fák kora; a fák koronájában található száraz ágak, a letört, de fennakadt ágak, valamint a törzsben lévő korhadt részek, odúk balesetveszélyesek.

Az emlékeztető alapján az érintett belterület nem védett és nem Natura 2000-es terület, ahol az igazgatóság tarvágással is jogszerűen termelheti ki a fákat. Az engedélyezésekor azonban a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek még nem volt tudomása az erdőállományban lévő védett állatok jelenlétéről.

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága a természetvédelmi felügyelőség felkérésére végzett terepi felmérése során nyilvánvalóvá vált, hogy a szóban forgó fákon lévő odúkban telelő denevérek pusztulását okozná a téli fakitermelés. A denevérek helyét pedig a tavaszi, illetve nyári időszakban feltehetőleg madárfajok veszik át.

A nemzeti park képviselője, mint természetvédelmi kezelő, nem értett egyet a tarvágással, minthogy az erdőállomány jelölő élőhely, puhafás ligeterdő, amely korából kifolyólag igen értékes. A közösen megjelölt balesetveszélyes fák eltávolításához, csonkolásához, a száraz ágak eltávolításához azonban – előre egyeztetett időszakban – hozzájárulnak.

A Tisza Cipő Horgászegyesület képviselője elmondta, hogy a szóban forgó területrész azért szép, és azért lehet a Tisza folyóra rálátni, mert az egyesület rendben tartja a területet. Az ott található fák a horgászok szívéhez nőttek, de a kikötőt használók testi épsége előbbre való.

 A beadványt aláíró martfűi lakosok képviseletében Takács Sándor és Csáky Gyöngyi a bejárás során is megerősítették, hogy nem tudják elfogadni a tarvágást, azt a tájrombolást, ami az érintett Tisza parti szakaszon történne. Úgy vélik, hogy egyes veszélyes fák, illetve a száraz ágak eltávolítása megoldás lehet. Az erdőnek részei a száraz ágak, a száradó fák is, az erdőben járóknak ezzel számolni kell.

A vízügyi igazgatóság – a belterület közelsége miatt – a balesetveszélyes állapotok megszüntetését kiemelkedő fontosságúnak ítélte meg a természetvédelmi szempontokkal szemben, hozzátéve, hogy a jogszabályi előírásoknak megfelelően és költséghatékonyan tarvágással tudnák megoldani a feladatot. Egyes fák eltávolításával és csonkolásával, nyesésével nem szavatolható a biztonság a kikötővel határos területen. A hagyományos erdőgazdálkodásnak nem része az erdőállomány lakosság részéről elvárt, ilyen irányú kezelése, így nem csak „korlátozó” hanem költségviselő partnerséget kért.

A martfűi lakosok kezdeményezték a fák megmentését, ezért az önkormányzat anyagiakban is hozzájárulna az elképzeléseik megvalósításához – hangsúlyozta az egyeztetés során dr. Kiss Edit polgármester.

A vízügyi igazgatóság az önkormányzattal és a nemzeti parkkal közös pályázat benyújtására tett javaslatot, a Martfű környezetében lévő puhafás ligeterdők látogatói számára turisztikai látványosságot eredményező, biztonságosan fenntartható tanösvény és kiszolgáló létesítményei kialakítására.

A tarvágás helyett a néhány, valóban közvetlen balesetveszélyt okozó veszélyes fa koronakezelését, végső esetben történő kivágását és az erdő természetes felújítási módszereinek alkalmazását tartják követhetőnek a természetvédő civilek és a nemzeti park munkatársai.

A balesetveszély elkerülése érdekében pedig figyelmeztetni kell az ott sétálókat és a horgászokat, hogy vihar idején ne tartózkodjanak a nagy fák környezetében. Sétautak kialakításával és karbantartásával a balesetveszély minimálisra mérsékelhető.

A helyszínen négy kivágásra ítélt nyárfa és négy, nyolc-tíz méter magasságúra visszacsonkolandó nyárfa kijelölésére került sor. További egy nyárfa sorsát a fa belső szöveteinek vizsgálata dönti el.

Az emlékeztető szerint az épületeket védő depónia állékonyságának biztosítása érdekében további 19 fát árvízvédelmi szempontból magas kockázatúnak értékelt a vízügyi kezelő, kiemelten indokoltnak tartva belső szerkezetük vizsgálatának elvégzését.

Az igazgatóság ajánlatokat kért mind a megjelölt fák, mind a száraz ágak eltávolítására, és a fák belső szerkezetének vizsgálatára, amely alapul szolgálhat az önkormányzattal való költségmegosztásra.

Az egyeztetés során készült emlékeztető azzal zárul, hogy a vízügyi igazgatóság megítélése szerint a fakivágás korlátozása miatt nem biztosítható a kikötőhelyek és a horgászegyesületi épületek között található erdős területen közlekedők biztonsága, ezért az igazgatóság az esetlegesen bekövetkező eseményekért, károkért a felelősségét kizárja.

* * *

Csáky Gyöngyi, aki a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tagja, ez év augusztusában hallott először arról, hogy tarvágásra készülnek a martfűi Tisza szakaszon. – Akkor nekem senki sem hitte el, még az önkormányzatnál sem, hogy az új kikötőtől a kemping vonaláig az összes fa kivágására készülnek. Azonnal bejelentést tettem a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségnél. Időközben az önkormányzathoz is megérkeztek a tervezett erdőfelújításra vonatkozó dokumentumok. A bejelentés hatására a zöldhatóság ideiglenesen leállíttatta a tarvágási előkészületeket.

160 km-es körzetben ez az egyetlen fülesbagoly telelőhely, és számos más ritka, védett madárfaj, sárgarigó, zöld küllő, partifecske is él a martfűi partszakaszon.

Európa fejlettebb részén nem engedélyezik a tarvágásos felújítást. Az állatvilág védelme érdekében csak a kis vágásterületű, lékes felújító vágás az elfogadott, amikor egymástól 100-200 méterre található, 20-30 méter sugarú körökben vágják ki a fákat. A vízügyi igazgatóság szerin azonban ez túl drága megoldás.

– Úgy éreztük, hogy a tarvágás, a hatalmas gépek, szállítójárművek rombolása felérne egy természeti katasztrófával, és a partszakaszt is károsítaná, ezért aláírásgyűjtésbe kezdtünk. Szinte mindenki aláírta a gyűjtőívet, akit megkérdeztünk, egy hétvége alatt több mint száz aláírás gyűlt össze – vette át a szót Takácsné Nádi Éva, aki ugyancsak kifogásának adott hangot a zöldhatóságnál a tervezett tarvágással kapcsolatban.

– Az volt a szerencsénk, hogy az önkormányzat, dr. Kiss Edit polgármester is mellénk állt, mert csak közösen tudtuk elérni a fakivágás leállítását.

Időközben kikerültek a fák veszélyességét jelző feliratok, amellyel minden erre járóban azt igyekeznek tudatosítani, hogy ezeket a veszélyes fákat ki kell vágni.

Ilyen körülmények között került sor a Közép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság fórumára.

A december 19-i bejáráson a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság erdőmérnök, zoológus szakértői minden egyes fát megvizsgáltak, egyértelműen cáfolva azok veszélyességét. A védett állatok jelenlétét pedig a Magyar Madártani Egyesület szolnoki vezetője igazolta.

– Tisztelnünk kellene, harmóniában, békében kellene élnünk a természettel – hangsúlyozta a beszélgetésünk során Csáky Gyöngyi.

– Az erdőhöz hozzátartoznak a száraz, kidőlő fák is, amelyek tele vannak élettel, sok-sok állatnak nyújtanak lakóhelyet – fogalmazott Takácsné Évike, hozzátéve, hogy talán a Hortobágyi Nemzeti Park kezelésében lenne a legjobb helyen a város belterületi partszakasza.

A terület kezelésének jogi rendezését azért is fontosnak tartják, mert szerintük ez az ügy még nincs „lefutva”.

Egyelőre azonban – köszönhetően a lakosság, az önkormányzat és a zöldhatóság összefogásának – csak néhány fa sorsa pecsételődött meg a december 19-i egyeztetés alkalmával, ahol – a személyesen is részt vevő Csáky Gyöngyi és Takács Sándor állítása szerint, a vízügyi igazgatóság emlékeztetőjével szemben, szó sem volt további 19, a Horgászegyesület által kisajátított területen álló fa szerkezeti vizsgálatának szükségességéről.

Sándor minden egyes kivágásra vagy visszavágásra ítélt, megjelölt fát lefényképezett. A bejáráson elhangzottak szerint ezek is egészségesek, de úgy hajolnak, hogy kidőlésük esetén veszélyt jelenthetnének.

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság tájvédelmi és környezetvédelmi szempontból is fontosnak minősítette a város belterületén található, gyönyörű természeti adottságokkal rendelkező erdőt, amely jelentős számú védett állatfaj élőhelye, egyben az ipari szennyezés szűrője is.

A nemzeti park munkatársai és a természetvédő civilek a tarvágás helyett a néhány, valóban közvetlen balesetveszélyt okozó fa koronakezelését, végső esetben történő kivágását és az erdő természetes felújítási módszereinek alkalmazását tartják követhetőnek.  

Ez az ügy olyan embereket hozott közelebb egymáshoz, akik elkötelezettek a természetvédelem iránt. Annak érdekében, hogy mindezt hatékonyabban tehessék, Levegő és Környezetvédelmi Egyesület néven civilszervezet létrehozásáról döntöttek. Közösségükhöz és az első, a Föld napja alkalmából szervezett, Tisza-parti hulladékgyűjtési akciójukhoz minden érdeklődő csatlakozását szívesen fogadják.

Herbály Jánosné