A Római Katolikus Egyházközség programjai – Az advent lényege, hogy jobbá legyen a világ

December 24-én szentmisék lesznek: 19 órakor Homokon (pásztorjátékkal kezdődően), 22 órakor Martfűn, 24 órakor Tiszaföldváron. (Martfűn a szentmise előtt 21.30-kor karácsonyi pásztorjáték.)

December 25-én 8-kor Homokon, 10-kor Tiszaföldváron, 16 órakor Martfűn lesznek ünnepi szentmisék. (A tiszaföldvári szentmise elején lesz a karácsonyi pásztorjáték.)

December 26-án 10-kor Tiszaföldváron, 16 órakor Martfűn tartunk szentmisét.

December 28-án, Szent Család vasárnapján a 16 órai szentmisében a házassági évfordulójukat ünneplő jubiláns házasok megáldása lesz templomainkban.

Martfűn, december 28-án, a szentmise után ifjúsági hangverseny lesz. Közreműködnek a Tiszamenti Nagyboldogasszony Ifjúsági Közösség tagjai énekkel és hangszerekkel. Orgonán játszik: Rácz Zsombor.

Programjainkra szeretettel várunk mindenkit.

Áldott karácsonyi ünnepeket és boldog új esztendőt kívánunk mindenkinek:

Kovács János nyugalmazott tábori lelkész és

Kovácsik Antal diakónus, plébániavezető

* * *

Az advent lényege, hogy jobbá legyen a világ

Az advent a Karácsonyt megelőző 4. vasárnaptól - Karácsonyig számított időszak. Advent első napjával kezdődik a karácsonyi ünnepkör, és Vízkeresztig (január 6-ig) tart. Utána kezdődik a farsang.

Advent első vasárnapja minden évben egy új egyházi év kezdete: a Szt. András napjához (nov. 30.) legközelebb eső vasárnap, amikor meggyújtjuk adventi koszorúnkon a 4 gyertya közül az elsőt. 

Maga a kifejezés a latin "adventus Domini" kifejezésből származik, ami annyit jelent: "az Úr eljövetele". Jézus Krisztus születésnapjának ünnepét (a Karácsonyt) várjuk, ezért nevezik ezt a négy hetet "adventi várakozás"-nak is, ami Karácsonnyal beteljesedik.

Az első "adventi koszorút" J. Wichern német evangélikus lelkész készítette 1839-ben: egy felfüggesztett kocsikerékre 23 gyertyát helyezett el (advent 23 napját jelképezve), melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg Karácsonyig. Ma a 4. gyertya meggyújtása figyelmezteti a keresztény embert Karácsony közelségére, a Világ-Világosságának, Isten Fiának születésére, aki a világ legsötétebb és leghosszabb éjszakájába született a téli napfordulón, december 24-én.

Az idő tulajdonsága, hogy "múlik". De nem késik és nem siet! És Isten, az idő- és örökkévalóság Ura tanít meg minket a múló időt beteljesíteni, de tanít várakozni ("adventezni") is.

Évről - évre új várakozással "adventezünk" a biztos megérkezés reményében. Ez azt jelenti, hogy lelkünkben is "meg kell gyújtanunk" adventi gyertyáinkat és elindulni a helyes irányba Karácsony felé, hogy adventi gyertyáink növekvő fénye valóban elvezessen mindannyiunkat Karácsony-Világosságára. Így négy égő gyertyával a lelkünkben világítva köszönthessük a történelmünkbe belépő, emberré váló Istengyermeket. És így Karácsony-Ünnepe nemcsak egyszerűen a világtörténelem legkiemelkedőbb történelmi eseménye, hanem lelki ünnep is, a lelki megújulás ünnepe: az advent lényege, hogy jobbá legyen a Világ!

És Karácsonykor nemcsak eljött közénk Istennek Fia, hanem velünk is maradt, hogy földi életünk "adventi zarándokútja" végén biztosan megérkezzünk az "Örök-Karácsony"-ra.

És amikor kialszik "földi életünk adventjének" 4. gyertyája, égjen- és világítson tovább "Örök-Karácsonyunk", örök életünk gyertyája. Így földi életünk adventjei nemcsak elmúlnak, hanem beteljesednek, ha mi is a cselekvő szeretetet tartjuk a legnagyobb "karácsonyi-ajándék"-nak.

Kovácsik Antal

diakónus, plébániavezető