Példa értékű épületek, részletek, megoldások a Településképi Arculati Kézikönyvben
Martfű Településképi Arculati Kézikönyve és az ugyancsak elfogadás előtt álló helyi településképi rendelet véleményezése volt a témája annak a lakossági fórumnak, amit 2018. január 25-én a Polgármesteri Hivatalban tartott Martfű Város Önkormányzatának Képviselő-testülete.
A Településképi Arculati Kézikönyv megalkotásának célja, hogy támogatást nyújtson az építtetőknek és a tervezőknek, akik környezetbeillő, esztétikus épületeket és ehhez minőségi környezetet szeretnének létrehozni.
A kiadványban megfogalmazott ajánlások nem tekinthetők kötelezőnek, azonban figyelembevételükkel elkerülhető, hogy a település karaktere megváltozzon, elősegítik a település kialakult jellegének megőrzését és erősítését.
A kézikönyv folyamatosan formálódik. A létrejövő újabb épületek, műtárgyak, a természeti környezet a jövőben is alakítják, bővítik tartalmát.
A város bemutatása, története, a településképi szempontból meghatározó, eltérő karakterű területek lehatárolása, a településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások, az építészeti útmutató, a közterületek településképi útmutatója mellett a kiadvány számos jó példát is felsorakoztat az épületekre, építészeti részletekre, kerítésekre, kertekre és zöldfelületekre vonatkozó megoldásokra, sajátos építményfajtákra, reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre.
A Martfű város településképének védelméről szóló önkormányzati rendelet is a város jellegzetes és értékes településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelmét és alakítását célozza meg. Eszközei a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének meghatározása, a védetté nyilvánítás megszüntetésének szabályozása, a településképi szempontból meghatározó területek és a településképi követelmények meghatározása, a településkép-érvényesítési eszközök szabályozása, településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazása, a település területén elhelyezhető reklámok és reklámhordozók számának, formai és technológiai feltételeinek és elhelyezésük módjának szabályozása.
A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja az egymástól elkülönülő jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó vagy meghatározó városrészek épített és természeti környezet összhangjának méltó megőrzése, megteremtése, valamint a városrészre jellemző településkép, városépítészeti értékek és a tervezett városképi elemek, településfejlesztési célok harmonikus összehangolása.
A rendelet hatálya kiterjed minden olyan épített és természeti értékre, melyet a képviselő-testület botanikai, zoológiai, táji, építészeti, településtörténeti, településszerkezeti, településképi, településkarakteri jelentősége miatt védendőnek minősít, valamint a reklám és reklámhordozó elhelyezésére.
– A Településképi Arculati Kézikönyv és az új településrendezési terv kivitelezése 2017-ben kezdődött el, és az idei évre elértük, hogy a jogszabályi előírásnak megfelelően, a kézikönyv elfogadásra kerülhet – tájékoztatta a lakossági fórum résztvevőit dr. Papp Antal.
A településrendezési terv és a Település Arculati Kézikönyv Kiszelovics Ildikó településtervező és Honti Gyula főépítész közreműködésével készült.
– A Településképi Arculati Kézikönyvet, az új településrendezési eszközök egyik dokumentumaként, minden településnek kötelezően el kellett készítenie. A kormányzat célja, hogy a települések megőrizzék sajátos arculatukat, legyen egy olyan dokumentum, amely a jelen helyzetében bemutatja a települést, szabályozza a meghatározó településrészeket. Ez a kiadvány az alátámasztó rész, amellyel párhuzamosan a településképi rendelet készül.
A településképi rendelet mindenki számára kötelező lesz, aki Martfűn építkezni szeretne, szabályozva azokat a paramétereket, amelyek a település arculatának megőrzését szolgálják és egy-egy övezetre érvényesek – foglalta össze a településképi kézikönyv és rendelet célját Kiszelovics Ildikó.
Az arculati kézikönyv elkészült, a hatályos jogszabályok alapján, négy állami szerv előzetes adatközlését figyelembe véve. A szükséges egyeztetések, javítások is megtörténtek.
Az arculati kézikönyv nem egy lezárt mű, ahogyan a település változik és formálódik, ez a kézikönyv is úgy változik. Az arculati kézikönyv elfogadását követően további egy év áll rendelkezésre, amíg az itt élők véleményezhetik. Közben készül a településrendezési terv is, amelynek az elfogadását meg kell, hogy előzze a Településképi Arculati Kézikönyv és a településképi rendelet elfogadása.
A könyv Martfű szépségeit, az épített környezet mellett a természeti környezetet, a Tisza folyót is bemutatja. Sok szó esik benne az ipartelepítésről, magáról a Tisza Cipőgyárról is.
A kiadvány összeállításában a településtervező segítségére volt a jelenleg is folyó helyi értékvédelmi vizsgálat illetve helyi értékvédelmi kataszter.
Martfű önkormányzata évekkel ezelőtt a Bata lakótelepet területi védelem alá, az ott lévő telepszerű beépítés épületeit helyi védelem alá helyezte.
Az itt élők büszkék lehetnek arra, hogy itt egy olyan lakótelep alakult ki, ami a szó klasszikus értelmében villaszerű épületekből áll, amelyek tudatos tervezés eredményeként, egyszerre épültek, hazai viszonylatban is egyedülálló módon.
A településképet meghatározó, kiemelt épületek, szobrok mellett Martfű védett természeti értéke, a gesztenyesor is jelentős szerepet kap a kiadványban.
Külön térkép jelzi a város védett területeit, amelyek elsősorban a Tisza köré csoportosulnak.
Az igazán szakmai munka a településképi szempontból meghatározó eltérő karakterű területek kijelölése volt, kiindulva egyrészt a város hatályos integrált településfejlesztési stratégiájából, a rendezési tervből, de a településképi elhatárolás miatt, ezektől részben el is térve. Azt vizsgálták, hogy melyek azok a településrészek, amelyek hasonló karaktereket mutatnak, ahol a házak jellegükben - épületmagasság, épület elhelyezés, külső kinézet szempontjából egységes képet mutatnak.
Azokat a területeket is megjelölték, amelyek ugyan nem külön eltérő karakterű területek, de mégis a városhoz szervesen hozzátartoznak. Ezek az iparterületek, amelyek különösen meghatározzák a települést, illetve Zsófia halom területe, amely teljesen más beépülést mutat, mint a többi településrész.
Az építészeti útmutató, a településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlásként ad támpontot, hogy a település jellegéből adódóan a felújítások, átalakítások során a kialakult utcakép megtartható legyen.
Több településnél vitára ad okot a tetők alacsony hajlásszöge, hogy az milyen mértékben változtatja meg az utcaképet. A településtervező álláspontja szerint új településrésznél elfogadható a tető alacsony hajlásszöge, de a már kialakult utcaképnél nem biztos, hogy szerencsés.
Az arculati kézikönyv ajánlás, iránymutató, de nem kötelező. Célja, funkciója, hogy ha valaki építeni, bővíteni, felújítani szeretne, konzultációs lehetőség ad számára iránymutatást, ajánlást, hogy milyen lenne az az épület, ami az adott környezetbe illik. A Településképi Rendelet viszont mindenkire nézve kötelező lesz.
Az építészeti útmutató az összes településrészre végigvezeti a beépítési, épület elhelyezési javaslatokat. Külön foglalkozik a kiadvány az épületrészletekkel, ablakokkal, ablakkeretezésekkel, a homlokzatképzés anyaghasználati gyakorlataival, az épületek színvilágával, kerítésekkel, kertekkel és a közterületekkel, jó példákat bemutatva a kiadványban.
Ahogyan Kiszelovics Ildikó fogalmazott, Martfűn volt mit fényképezni, példa értékű épületekkel, részletekkel, megoldásokkal találkoztak.
A sajátos építményfajtákra valamint a klímák és a napelemek elhelyezésére vonatkozó ajánlások szintén helyet kaptak Martfű tervezett Településképi Arculati Kézikönyvében.
A településtervező a honlapon megtalálható kézikönyv átnézésére kérte a jelenlévőket, arra bíztatva, hogy bátran tegyék meg észrevételeiket, javaslataikat, a lakossági fórumot követő nyolc napon belül, vagy azt követően is.
A Településképi Rendelet külön fejezetben foglalkozik a helyi védelembe vétel feltételeivel, a helyi védett értékek fenntartására vonatkozó egyedi építészeti követelményekkel. Az eddig helyi védelem alatt álló épületek továbbra is védelem alatt maradnak.
Mint ahogyan az arculati kézikönyvben, a településképi rendeletben is új elem a településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása. Martfűn a városközpont került a településképi szempontból meghatározó kategóriába. A városközpont településrészre szigorúbb előírások vonatkoznak, különösen az ezen a településrészen lévő, eleve védett Bata lakótelepre.
Külön fejezet tér ki a reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó előírásokra, amelyeket a reklámtörvény ajánlásai illetve a kormány által közreadott mintarendelet figyelembevételével határoztak meg.
A rendelet részei a településkép-érvényesítési eszközök valamint a településképi bejelentési és véleményezési eljárás szabályai. A rendelet településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt ír elő minden olyan építési tevékenység esetén, amely helyi védett vagy településképi szempontból meghatározó területen történik.
A településképi követelmények teljesítése érdekében településképi kötelezés és szankciók, így településképi bírság kiszabására is módot ad az elfogadás előtt álló településképi rendelet, amelyet még szintén lehet véleményezni.
Kiszelovics Ildikó reméli, hogy a februári testületi ülésen mindkét dokumentumot, a Településképi Arculati Kézikönyvet és a településképi rendeletet is elfogadja a képviselő-testület.
A lakossági fórumon elhangzott, hogy a védett Bata lakótelepen eddig sem szabadott volna az épületek homlokzatát megbontani, átalakítani.
– Ez a probléma nem új keletű, a településképi rendelet egyik célja, hogy a védelem alá vett épületeket, akár kötelezés és bírságolás útján is, megfelelő kontrollrendszerrel megvédje – reagált az elhangzottakra Honti Gyula. Városunk főépítésze szerint az egységes arculat védelme érdekében az önkormányzatnak és a településnek is fel kell lépnie, egy olyan alapot létrehozva, amellyel az egységes arculat megőrzése támogatható.
Tarjányiné Tasnádi Edit önkormányzati képviselő az egységes arculat védelmére létrehozott önkormányzati alap felhasználása során elsősorban a társasházi közösségek pályázatait részesítené előnyben.
Asztalos Árpádné, a Helyi Értéktár Bizottság vezetője szerint az új lakóknak megfelelő tájékoztatást kell nyújtani arról, hogy milyen közegbe költöztek, a megvásárolt ingatlanokon milyen változtatások lehetségesek és melyek nem.
Vinczéné Balogh Magdolna, a Civil Kerekasztal vezetője Martfű első iskolájának védelembe vételét javasolta, amely a „Kastéllyal” és más, a valamikori majorsághoz tartozó épületekkel együtt épült.
A Településképi Arculati Kézikönyvvel és a településképi rendelettel kapcsolatban írásos vélemény tehető papíralapon a Polgármesternek címezve,- 5435 Martfű, Szent István tér 1. -, vagy elektronikus levélben a titkarsag@ph.martfu.hu e-mail címen.
Herbály Jánosné