Tájékoztató az illegális szemétlerakás jogkövetkezményeiről

Az illegális módon lerakott hulladék szennyezi a környezetet és súlyos közegészségügyi veszélyeket is rejt magában. Például rovarok és rágcsálók elszaporodásához vezet, amelyek szerepe az egyes fertőző betegségek terjesztésében közismert. A hulladékokban lévő baktériumok, bomlástermékek a helytelen hulladék elhelyezés esetén a csapadékvízzel beszivárogva a talajvízbe juthatnak, szennyezve azt. Az illegálisan lerakott szeméthalmaz pedig gyorsan növekszik, mert sokan úgy gondolják, adott helyre bármit le lehet rakni, hiszen már valaki ezt előttük is megtette.



Súlyos problémát jelent a település területén utak mellé, erdőkbe, erdő szélekre, elhagyatott területekre, magántulajdonú, de bekerítetlen, illetve önkormányzati közterületeken, külterületi ingatlanokon illegálisan lerakott lakossági kommunális, vagy építési hulladék.

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény értelmében TILOS a hulladékot elhagyni, - a gyűjtés, begyűjtés, tárolás, lerakás szabályaitól eltérő módon - felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni.

Martfűn - közszolgáltatás keretében - a kommunális hulladékok gyűjtése, szállítása és végleges elhelyezése, a zöldhulladék és a műanyag hulladék kezelése megoldott. Ezzel biztosítható a hulladékbirtokos azon kötelezettsége, amellyel a hulladék kezeléséről gondoskodik.

Martfűn szelektív gyűjtőszigetek is működnek. A szelektív gyűjtőszigeteken lévő konténerekbe a lakosság ingyenesen, szelektíven válogatva minden nap 0-24 óráig elhelyezheti a konténereken feltüntetett típusú (üveg, papír, műanyag és fém) hulladékát. Tilos szelektív gyűjtőkbe és mellé - építési és egyéb - hulladékot elhelyezni.

Lakásfelújítás során keletkezett építési hulladék, sitt, betontörmelék, egyéb csak az NHSZ Szolnok Kft-től megrendelt KONTÉNERBEN helyezhető el a közterületen (utcán), konténer nélkül nem tárolható szabadon, és közterület-használati engedély sem adható ki rá.

A lakosoknak lehetőségük van saját maguk a hulladéklerakó udvarokba (Szolnok, Kétpó, Szelevény) elszállítani az ilyen jellegű hulladékokat, lerakási díj megfizetése ellenében.

A veszélyes hulladékot is csak a kijelölt hulladéklerakó udvarokba lehet lerakni (használt olaj, gumi, elektromos anyagok stb.).

A Martfűn évente egy alkalommal megrendezett ELEKTRONIKAI HULLADÉKGYŰJTÉS során csak olyan elektromos hulladékot lehet leadni, amely nincs szétbontva (pl.: hűtőgépet kompresszor, motor nélkül nem lehet leadni, stb.)

Tilos kommunális illetve szelektív hulladékgyűjtő edénybe veszélyes hulladékot elhelyezni!

A lakótelepen jellemző, hogy a hulladékgyűjtő edények mellé helyeznek el egyéb nem oda való hulladékot, aminek a gazdája általában megvan, mivel tudják az ott lakók, hogy kik újítanak fel lakást.

Tilos a Kövér-majorban bármilyen hulladékot (sitt, betontörmelék, zöld hulladék, egyéb) elhelyezni!

Tilos a város területén lévő 3 db eb ürülék gyűjtőbe kommunális, vagy egyéb hulladékot elhelyezni!

Tilos a fűnyírás során összegyűlt füvet a közterületi árkokba rakni, mert a víz elvezetését akadályozhatja! A szelektív hulladéktároló edényben kell elhelyezni, amit hetente elvisz a szolgáltató, illetve lehetőség van vásárolni hulladékzsákot, ha nem elegendő az edény.

A nagyobb mennyiségű zöldhulladékot (pl.: faág, gally stb.) kisebb „kévékbe” összekötve, a hulladéktároló edény mellé kell elhelyezni úgy, hogy az balesetveszélyes helyzetet ne idézzen elő.

A városban évente 1 alkalommal, ősszel szokott megtörténni a LOMTALANÍTÁS, amely során csak háztartási hulladék helyezhető ki a közterületre, veszélyes hulladék (gumi, akkumulátor stb.) nem. A lomtalanítás során csak akkor helyezhető ki a közterületre az elvitelre szánt háztartási hulladék, amikor a heti kommunális hulladékot szállítják, annak a reggelén.

Hulladéktól csak kijelölt vagy arra fenntartott helyen, Martfűn a biztosított közszolgáltatást igénybe véve, a környezet veszélyeztetését kizáró módon lehet megválni.

Az ingatlanon ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett vagy elhagyott hulladék elszállításának és kezelésének kötelezettsége a hulladék tulajdonosát vagy korábbi birtokosát terheli.

Ha a hulladék tulajdonosa vagy korábbi birtokosa kötelezettségét önként nem teljesíti, vagy nem állapítható meg a személye, illetve annak személye, aki a hulladéktól megvált, akkor a kötelezettség azt az ingatlanhasználót terheli, akinek az ingatlanán a hulladékot elhelyezték vagy elhagyták.

Az ingatlanhasználó mentesül a felelősség alól, ha azt, aki a hulladékot az ingatlan területén vagy közterületen elhagyta vagy jogellenesen elhelyezte, a környezetvédelmi hatóság előtt beazonosításra alkalmas módon megnevezi, és vele szemben a jogellenesség tényét bizonyítja.

A környezetvédelmi hatóság a jogellenesen elhelyezett vagy elhagyott hulladék elszállítására és kezelésére kötelezi azt a személyt, aki e kötelezettségének önként nem tesz eleget.

Ha a kötelezés nem vezet eredményre, a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet alapján a jegyző a hulladékgazdálkodási bírság összegét 1.500 - 50.000 forint között állapítja meg, amely az elkövetőt nem menti fel a szabálysértési, vagy büntető felelősségre vonása alól.

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabstv.) 187. § (1) bekezdés b) pontja szerint természeti területen - beleértve a védett természeti, Natura 2000 területet is - aki a természetvédelmi célokkal össze nem egyeztethető tevékenységet folytat, szemetel, a területet más módon szennyezi, TERMÉSZETVÉDELMI SZABÁLYSÉRTÉST követ el.

A Szabstv. 196. § (2) bekezdése értelmében, aki települési hulladékot a közterületen engedély nélkül lerak, elhelyez, vagy nem a kijelölt lerakóhelyen rak le vagy helyez el, KÖZTISZTASÁGI SZABÁLYSÉRTÉST követ el.

E szabálysértések jogkövetkezménye lehet a szabálysértési hatóság által kiszabott 150.000 Ft-ig terjedő szabálysértési bírság.

Az illegális hulladéklerakás bűncselekményi kategóriát is kimeríthet, amely esetben a cselekmény akár szabadságvesztéssel is büntethető. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 248. § (1) bekezdés a) pontja értelmében, aki arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen hulladékot elhelyez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt veszélyes hulladékkal követik el.

Aki pedig a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy, vagy veszélyes hulladék esetén két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A Btk. szerint hulladék mindaz, amit a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény hulladéknak minősít, ha alkalmas az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére.

Kérünk mindenkit, hogy ingatlanuk vonatkozásában a megfelelő hulladékkezelésről, a hulladék elszállíttatásáról gondoskodjon, ellenkező esetben a jogszabályi lehetőségekkel fogunk élni!

Martfű Város Önkormányzata

2020-05-19 13:33