Önkormányzat








































Visszatekintés – Az üzemi kultúrteremtől a komplex kulturális intézményig

A település kulturális életében meghatározó volt a Cikta Cipőgyár létrehozása. A tanyákról, falvakról bevándorló fiatal munkásoknak az Érsekújvárról betelepült cipőipari szakemberek és családjaik mutattak mintát fejlett felvidéki kulturális hagyományaikból. A cipőgyárban működő lelkes üzemi kulturális életnek kezdetben egy felvonulási épület adott otthont. Itt táncestek, filmvetítések mellett fúvószenekar, énekkar, néptánc csoport és egy színjátszókör alakult.

A cipőipar fejlődésével párhuzamosan zajlott az önálló községszervezés, így fontossá vált az egész településnek otthont adó kultúrház létrehozása. Átmenetileg a Tisza Termelőszövetkezet székháza adott helyet a rendezvényeknek, majd később, mintegy négymillió forintos beruházással, 1961-re új művelődési központ épült.

Az új Mûvelõdési Központ, 1961
Az új Mûvelõdési Központ, 1961

A kultúra házában kapott helyet a könyvtár, ami addig a gyári felvonulási épületből átalakított kultúrteremben működött. A háború után itt kezdte meg működését a cipőgyár dolgozói részére kialakított kölcsönkönyvtár ötszáz kötettel. Harminc év alatt 27 ezerre nőtt a könyvek száma, amely mára meghaladja a 65 ezer darabot.

Könyvtári óra a kisiskolásokkal a gyermekkönyvtárban, 1981


Könyvtári óra a kisiskolásokkal a gyermekkönyvtárban, 1981

A könyvtár szakemberei a művészeti igény felkeltésének feladatát is magukra vállalták az értékes könyvállomány kezelése, és az ismeretterjesztése mellett. Rendszeresen zajlottak szellemi vetélkedők, szavaló versenyek, ahol mindig teltház volt.

Szirtes Ádám az Új Tükör Ifjusági Klubban, 1975
Szirtes Ádám az Új Tükör Ifjusági Klubban, 1975

A szabadidő szervezése kedvező feltételekkel, komoly szervezéssel és szakmai munkával indult a Tisza Cipőgyár Művelődési Központjában. A színházi előadások mellett pódium műsorok, táncestek, neves előadókkal rendezett, színvonalas programok várták a vendégeket. Könnyűzenei műsorok is színesítették a rendezvényeket, rock- és pop együtteseket is meghívtak a fiatalok szórakoztatására. Mindemellett kiemelt helyet foglaltak el a „Kultúrban” a művészeti csoportok, klubok, szakkörök programjai is. Számos kis közösség találkahelye, ifjúsági bázis volt már ekkor az épület a martfűi fiatalok körében.

Magnós Klub plakátja, 1975
Magnós Klub plakátja, 1975

Szombat esti buli az Ifjusági Klubban, 1971
Szombat esti buli az Ifjusági Klubban, 1971

 

Az ifjúsági énekkar nõnapi fellépése, 1975
Az ifjúsági énekkar nõnapi fellépése, 1975

Martfű további gyors fejlődését elősegítette a két új gyár felépülése. 1980-ban a Martfűi Növényolajgyárban, 1985-ben a Sörgyárban indult meg a termelés. Martfű várossá nyilvánítására 1989-ben elsősorban térségi funkciója és fejlett ipara miatt került sor. Az új város a rendszerváltás után is megőrizte, sőt tovább növelte kulturális integráló szerepét.

Martfû Közéleti Magazin
Martfû Közéleti Magazin

 

Cikta Üzemi Híradó újság
Cikta Üzemi Híradó újság

Jelentős előrelépés volt a lakosság tájékoztatásában és szórakoztatásában a MÁS Újság ’89-es indulása, valamint a Városi TV és Kábeltelevízió létrejötte ’94-ben, amelyeknek a művelődési központ adott helyet.

A városban nagy hagyományokra tekint vissza a nyomtatott sajtó. Évekig a Cikta Újság és a Tisza Cipő Újság volt fontos és színvonalas lapja a gyári dolgozóknak és a település lakosainak.  Az itt élő embereknek azóta is igénye, hogy a helyi sajtóból tájékozódjanak a város életéről, így a MÁS (Martfűi Állampolgárok Sajtója) Újság, majd 2005-től a Martfű Közéleti Magazin megjelenésével folytatódott a hagyomány. Az elmúlt években újraindított városi televíziózás új lehetőségeket biztosít a közélet bemutatására, az események rögzítésére és archiválásra, amely igazi kincs az utókor számára.