Egyházak


Martfűn a közép- és az újkori leírások, történelmi dokumentumok sem tesznek említést vallási gyülekezeti helyekről, templomokról. Martfű-puszta XIX. századi történetében az intézményesített vallásos élet a környező településeken, illetve az uradalmi kápolnákban zajlott.

Az 1900-as években a tősgyökeres helyi lakosság református vallású volt, míg az idegenből telepített, vagy betelepült lakosság a katolikus hitet gyakorolta.

Jan Antonín Bata, a korabeli várostérkép alapján, már a második világháborút megelőzően tervbe vette egy katolikus templom megépítését, a Tisza-parton. Ám a háború közbeszólt, s az ezt követő politikai viszonyok nem tették lehetővé sem katolikus, sem más templom építését.

A helyi reformátusság megerősítése érdekében, a II. világháborút követően, Gál Lajos dr. parókus tette meg az első lépéseket, 1947 szeptemberétől. Istentiszteleteket szervezett a cipőgyár területén, de az idő teltével a hívek száma egyre fogyott. A templomban esküdni vágyók és hívő emberek kénytelenek voltak más települések, elsősorban Tiszaföldvár egyházának szolgálatát igénybe venni. A ’80-as évek végén azonban már Martfűn, magánházakban, közösségi helyeken, vallási vezetőkkel szerveződtek a közösségek. Mára – Tamási József volt plébános atya, majd 2012-től Kovácsik Antal plébániavezető, állandó diakónus vezetésével – római katolikus egyházközség, valamint – a Kupai-Szabó Kornél és Kupai-Szabó Tímea lelkészházaspár vezetésével – református egyházközség is működik Martfűn.

Martfű az ország egyetlen templom nélküli városa volt a rendszerváltozásig. Ezt követően, a két helyi történelmi egyházi felekezet újjáalakulása és fejlődése szorosan összefügg az új városközpont kialakulásával, amelyről 1989-ben döntött a városvezetés. Az egyházközségek építési telket kaptak az önkormányzattól a leendő városközpont, a mai Szent István tér frekventált helyén.

 


A város épített egyházai, a Szent Tamás-templom és a Martfűi Református Templom is unikum a maga nemében.
A névtelen és nevesített adományozók sorát a katolikus és a református egyházak építtetői, tiszteletük és nagyrabecsülésük jeleként, megőrizték az utókor számára. A katolikus templomban a tornyon lévő kereszt alatti gömbben, a református templom épületében pedig a tornyon lévő csillag alatti gömbben helyezték el az adományozók névsorát.

Martfű templomai, a hitélet gyakorlásán túl, jelentős szerepet vállalnak a város kulturális, művészeti életének színesítésében is. A magas színvonalú irodalmi és zenei rendezvényeik megye szerte híresek. A katolikus templom orgonáját az ország határain túl is elismert zenészek szólaltatják meg. A gyönyörű, 2 manuálos, 23 regiszteres hangversenyorgonát Budapesten készítette a Musette Orgonaépítő Kft.