Ipar Martfű gazdasági életében az ipar elsődlegesen meghatározó szerepet tölt be, amelynek jelentőségétől a mezőgazdaság és a kereskedelem messze elmarad. A település ipara jó százéves múltra tekint vissza. Tiszaföldvár egykori pusztáján először, 1896 körül a Martfűi Téglagyár RT telepedett meg, amely a műút, a Tisza és a későbbi cipőgyár által határolt területen működött. Az 1920-as évek végén már országos hírű vállalkozásnak számított, amely nagy mennyiségű téglát és cserepet állított elő. Az üzemet 1950-ben államosították, majd 1953-ban villamosították. Ez lehetővé tette a termelés gépesítését is. A gyár 1949-ben 34, 1953-ban 123 munkást foglalkoztatott. A villamosítást követően ismét csökkenni kezdett a munkáslétszám. 1960-ban 96-an, de két évvel később már csak 77-en dolgoztak itt. A cipőgyári lakótelep terjeszkedését gátoló, szűk helyre beszorított üzemet felszámolták, így az nem érhette meg fennállásának századik évfordulóját. Ugyancsak említésre méltó Szobotka Dezső nagyobb tejüzeme, amely a földbirtokos tehenészetének termékeit dolgozta fel az 1930-as években. Az 1960-as években Martfűn kisebb ipartelepet tartott fenn a Szolnok Megyei Sütőipari Vállalat és a Szolnoki Ruházati Vállalat. Az 1980-as évektől a Mezőhéki Táncsics TSZ működtetett itt húsfeldolgozó üzemet. A szolgáltatóipar a településen korábban nem tudott igazán kifejlődni. 1960-ban mindössze 25 magánkisiparos: 3 asztalos, 2 borbély, 2 cipész, 2 kőműves, 2 szabó és néhány más szolgáltató iparos élt a községben. Az ipari jellegű magánvállalkozások száma az 1990-es években növekedett meg. 1997-ben már 102 ipari vállalkozás, ebből 3 külföldi tulajdonú, működött Martfűn. A vállalkozások egy része a nagyüzemek privatizációjával keletkezett. Más részük pedig helyi kisvállalkozás. Martfű három legnagyobb ipari létesítménye:
|
