„Úgy kell festeni, hogy zim zum…”
Fiatalos, lendületes, modern képeket láthatnak az érdeklődők a művelődési központ galériáján és kiállítótermében. A Magyar Képzőművészeti Egyetem festőművész hallgatóinak tárlatán a martfűi Kecső Endre álomszerű, víziókból építkező festményei is kiállításra kerültek. A Zim zum vol. 2 című kiállítást Verebes György festőművész nyitotta meg június 1-jén, szombaton.
A kiállításon Károlyi Zsigmond festőművész mesterosztályainak harmadéves és végzős diákjai, Antal Anna, Boda Melinda, Ezer Ákos, Frank Józsa, Halega Krisztián, Kecső Endre, Kiss Viktória, Tayler Patrick, Tóth Anna Eszter, Töröcskei Bence és Poroszlai Eszter munkái láthatóak.
A Martfűn megrendezet kiállítás előzményeként, szintén Zim zum néven Prágában, a Magyar Intézetben mutatkozott be a művésztanulók csoportja.
Endre munkáit önálló kiállítás keretében is megismerhették az érdeklődők Szolnokon, és jelenleg is láthatóak képei egy tematikus, az elmúlás jegyében készült, Radvánszki Levente festőművésszel közös tárlaton a Nemzeti Sírkert Kegyeleti Múzeumában.
Kecső Endre a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő tanszékének harmadéves hallgatója. Művészi énjének kibontakozását Verebes György festőművész, a Szolnoki Művésztelep vezetője segítette, segíti, akihez a szakmai ismeretségen túl, személyes, baráti kapcsolat is fűzi a martfűi tehetséges fiatal művészt.
Napjai legnagyobb részét az egyetemtől kapott műteremben, festéssel tölti. A mesterosztály ahova jár, egyben baráti társaság is.
Károlyi Zsigmond mester gyakran bíztatja a kis csoportot: úgy kell festeni, egy képet elkészíteni, hogy zim zum… A zim zum életérzés, az isteni szikra jegyében, a kiállítás címén túlmutatva, mint művészeti csoport is ezen a néven működnek tovább.
- Álomszerű, az emlékezetből építkező festészetet csinálok, a vízió szó, a vízió elvű festészet az, ami talán a legjobban kifejezi a munkáimat. Az álom, a vízió az, ami foglalkoztat. Van egy erős vízióm, amit egy ideával párosítok, szimbolikát kiépítve mellé. Sokáig érdekelt a szimbolikus festészet, szimbolikus dolgokban gondolkodom. A kutya engem szimbolizál a képeken.
A jövő ebben a szakmában ködös: festeni szeretnék ez biztos, aztán ehhez képest próbálom megoldani az életemet. Vannak lehetőségek, pályázatok, galériák, de nagyon sok a jelentkező. Ehhez képest próbálok egyrészt a művészet felé megfelelni, de magam felé is - fogalmazott beszélgetésünk során Endre.
- Csodálatos volt a martfűi kiállítás megnyitó. Ebben a városban igazán befogadóak az emberek. Kiállítótársaim is örültek, hogy itt lehetnek. Azon túl, hogy Martfűn bemutatkozhattak, élmény volt nekik, hogy a kiállításra érkező vendégek milyen kedvesen, szeretettel fogadták őket és alkotásaikat.
Herbály Jánosné