Ugrás a fő tartalomhoz Ugrás az elérhetőséghez

Útra keltünk! Irány Erdély kapuja, a Partium!

2022. július 19-én elindult a Kárpát-Medencei Magyarság Művelődési Kör Egyesület lelkes csapata, hogy megismerje az egykori Szatmár, Máramaros és Szilágy vármegyék történelmi nevezetességeit, természeti kincseit.

Olyan híres elődeink nyomában jártunk, mint Petőfi Sándor, Ady Endre és Wesselényi Miklós. A csoport tagjai között voltak, akik először jártak Észak-Erdélyben, de néhányan már ismerősként üdvözölték a vidéket és bővítették ismereteiket. A Nagybányától 10 km-re, a Lápos folyó mentén található, 2189 lakosú Koltón volt a szállásunk, ahol a lakosok 53%-a magyar és ahol a falusi turizmus keretén belül élvezhettük vendéglátóink szeretetét, ismerkedhettünk az erdélyi gasztronómia csodás ízvilágával, fogyaszthattuk tradicionális ételeiket és italaikat.

Idegenvezetőnk Szász Imre, a koltói Petőfi Sándor Múzeum igazgatója volt, aki tudásával, tájékozottságával, közvetlenségével, segítőkészségével, empátiájával, kellemes orgánumával, igazi „házigazdaként” navigálta 6 napon át csoportunkat.

ÉSZAK-ERDÉLY ÉPÍTETT és TERMÉSZETI KINCSEINEK NYOMÁBAN

Kirándulásunk során elénk tárult Erdély természeti szépsége, gyönyörködhettünk tájainak, természeti kincseinek sokszínűségében. Végigutazhattunk a Keleti-Kárpátok belső vonulatában található, 45 km hosszan elterülő Gutin-hágón, ami egy igazi „szerpentinorgia”, hiszen déli rámpáján 22, míg az északin 7 visszafordító kanyart találunk, s melynek legismertebb látnivalója a vulkanikus sziklaképződmény, az 1428m magas „Kakastaréj”.

Utaztunk a Máramarosi-havasokban a felsővisói Erdei Vasúton, az autentikus gőzösön a Mocanitán (kávédaráló a beceneve), amely a Vasér folyót követve füstfelhőben, hangos fütty és zakatolás mellett visszarepített bennünket a Monarchia idejébe. Libegővel felmentünk az 1246m magas Fekete-hegyre (Mogosa), ahol rácsodálkozhattunk egy csodaszépen kialakított üdülőtelepre és vendéglátó központra. A libegőről gyönyörű panoráma tárult elénk az erdőket átszelő ösvényekre, legelőkre.

Zsibón, a Wesselényi kastély botanikus kertjében a világ minden pontjáról származó, mintegy 5000 növényt láthattunk, valamint egy 2 szintes akváriumot, amelyben, az óceáni halkülönlegességek mellett láthattunk korallokat, tengericsillagokat, több állat- és növényfajt az édesvízi cápától a bohóchalig. Nagybányán az Ásványtani Múzeumban megcsodálhattuk azt a több mint,16000 ásványt, amely a környékbeli bányákból került a felszínre s több ritka ásvánnyal is büszkélkedhet.

Bár az útifüzetben nem szerepelt programként, de mivel hatalmas kiterjedésű áfonya bokrokkal benőtt lankák kísérték utunkat, megálltunk és csemegéztünk egy kicsit, egyben bepillantást nyertünk az áfonyaszüret fáradtságos munkálataiba is.

Utunk során találkozhattunk a máramarosi faépítészet remekműveivel is. Barcánfalva ortodox kolostorának épületegyüttesei a hagyományos máramarosi stílusban épültek, 62m-es tornya ma a 2. legmagasabb fatorony egész Európában. Deszén az 1770-ben épült Jászvásári Szt. Piroska templomot csodálhattuk meg, mely a 7 másik máramarosi fatemplommal együtt a Világörökség részét képezi. Krasznán pedig a 14. században épült templom kazettás mennyezete ejtett ámulatba bennünket.

Máramarosszigeten megnéztük a Börtönmúzeumot (a romániai Terror Házát), amely a kommunizmus és az ellenállás áldozatainak állít emléket. A Tisza-völgyében, Szaploncán, a Vidám temetőt” láthattuk, amely egyedülálló formáját mutatja a temetkezési kultúrának, a naiv költészet és fafaragás nyelvén búcsúztatja az elhunytakat. A művészetek másik formájával ismerkedtünk Istvánffy Géza fazekasmester műhelyében Vámfalun, ahol bepillantást nyerhettünk a cserépedények készítésének fortélyaiba, sokan ki is próbálták ezt az ősi mesterséget.

Pezsgőgyári látogatáson vettünk részt Szilágysomlyón, ahol tanulmányozhattuk, hogy hogyan is készül, érlelődik, sokszor 3-4 éven keresztül a palackos erjesztésű pezsgő. Természetesen a látottakat a kóstolás, a finom ebéd és az azt követő vásárlás koronázta meg.

HÍRES ELŐDEINK KULTURÁLIS KINCSEINK NYOMÁBAN

Már utazásunk első napján találkozhattunk nagy magyar költőnk, Petőfi Sándor emlékével Erdődön, ahol a gr. Károlyi Sándor által épített vár kápolnájában 1847. szept. 8-án feleségül vette (a szülői tiltás ellenére) Szendrey Júliát. Ezt követően bebarangolhattuk Koltón a gyönyörűen helyreállított Teleki Kastélyt, amely most Petőfi Sándor Múzeum, hiszen a költő itt töltötte mézesheteit, miközben 28 verssel, köztük a Szeptember végén cíművel is, gazdagította a magyar lírát. A kastély parkja szintén bővelkedik látnivalókkal: például a kőasztallal, amelyen a költő a verseit írta. A teraszra kilépve jobbra nézve elénk tárult a „Bérci tető”, míg balra tekintve a 22 évvel ezelőtti események helyszínét láthattuk, amely a Tisza fekete napjait juttatta eszünkbe, amikor is 2000.01.30-án 100 ezer köbméter cianid és nehézfémtartamú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, majd innen a Szamosba és a Tiszába.

Martfű testvérvárosába, Misztótfaluba is ellátogattunk, ahol a település nagy szülöttjének, Misztótfalusi Kis Miklósnak, a magyar könyvművészet megalapítójának emléket állító múzeumot is megtekintettük.

Érmindszenten, amely 1957 óta Adyfalva, felkerestük nagy költőnk Ady Endre szülőházát és azt a kúriát, ami ma emlékház, s amit a költő 1900-ban, már ismert emberként a szüleinek építtetett. Itt látható a költő halotti maszkja és a Kós Károly által készített emléktábla is. Zilahon felkerestük egykori iskoláját, a Wesselényi kollégiumot, ahol gimnáziumi tanulmányait folytatta.

Programunk végén, Nagykárolyon a Károlyi kastélyban tettünk látogatást. A Károlyiak az egyik legrégebbi nemesi magyar család, s családtörténetük egybefonódik a magyarság Kárpát-medencébe érkezésével. 1711-ben Károlyi Sándor és Pálffy János e falak között kezdték meg a tárgyalásokat a szatmári békéről. 1894-ben gr. Károlyi István, Ybl Miklós tervei alapján alakíttatta át az épületet lovagvárrá, ami szépen felújítva ma is látható. Programunk utolsó állomása Kaplony volt, a Károlyi család mauzóleuma. A család leszármazottai, bár szerte a világban élik mindennapjaikat, végső nyugalomra még mindig Kaplonyban hajtják le fejüket.

Ismét egy jó hangulatú, szép, élményekkel, csodás látnivalókkal teli, természeti és kulturális értékeinket megismertető tartalmas kiránduláson vehettek részt egyesületünk tagjai.

Köszönjük mindazoknak, akik munkájukkal hozzásegítettek és sikeressé tették kirándulásunkat: Hegedűs Mihály tanár úrnak, az egyesület alapítójának, aki a programfüzet összeállításával, tapasztalataival segítette felkészülésünket, ráhangolódásunkat. Szántó Marikának, elnökünknek, hogy szervezésével, koordinálásával, előkészítő munkájával, kedvességével hozzájárult utunk sikeréhez. Természetesen a munkáját segítő „háttércsapatnak”, Szabó Lászlónak és Jagasits Zsuzsának. Szász Imre idegenvezetőnek és vendéglátóinknak: Melindának, Rózsikának, Erikának, Krisztinának, akik pihenésünkről és ellátásunkról gondoskodtak. Szrenka Mihály gépkocsivezetőnek, aki most is gondoskodott biztonságos célbaérésünkről. Valamennyi útitársamnak, akiknek jó hangulata, érdeklődése, lelkesedése, sok-sok finomsága végigkísérte utunkat.

Befejezésül szeretném átadni régi ismerőseinknek a Koltón szolgáló, Ecsedi Árpád ref. lelkész úr és a misztótfalusi Ambrus házaspár szeretetteljes üdvözletét városunk lakói számára.

A látnivalókat fényképezőgépével rögzítette: Faragó Csilla

Az élményeket lejegyezte: Tarjányiné Tasnádi Edit

Minden jog fenntartva © 2011-2021 Martfű Város