Önkormányzati költségvetés-tervezés nehézségekkel – „Itt leszünk mi készen, várva a befektetőket, az építkezőket”

Martfű Város Önkormányzata idei pénzügyi tervét első körben a január 26-i ülésén tárgyalja a képviselő-testület.

Dr. Papp Antal polgármestert az önkormányzat 2023. évi költségvetésének alakulásáról, az elszabaduló energiaárak kigazdálkodásának lehetőségeiről és az idei évre tervezett önkormányzati beruházásokról kérdeztük.

– A költségvetésünk elég érdekesen alakul az idén. Harminc éve vagyok köztisztviselői pályán és huszonöt éve foglalkozom pénzügyekkel, de soha nem találkoztam még ilyennel, hogy rendelettel módosítanak egy jogszabályt vagy törvényt. Ebből az országos költségvetésből kell nekünk dolgozni.

Mondok egy pár olyan számot, ami megdöbbentheti az embereket, hogy hogyan próbáljuk ezt a költségvetést összerakni, és mondhatom, hogy az idei évi nagyon nehéz lesz.

Egy jó önkormányzati költségvetésben a működés kiadásainak a működés bevételeivel egyensúlyban kell lennie. Ebbe nem tartoznak bele a pénzmaradványok és a beruházások, ez szigorúan csak a működésre vonatkozik.

Jelenleg a martfűi önkormányzatnál sem lehet úgy költségvetést készíteni, hogy egyensúlyban legyen drasztikus beavatkozások nélkül. Ennek egyik oka, hogy feladatfinanszírozásra összességében ebben az évben 522 millió forintot kap a városunk, ami a bért sem fogja fedezni. A feladatfinanszírozásban azonban nem csak a bérek lennének, hanem mindenféle más dologi kiadás is. Persze erre mindig mondják, hogy az adóerőképessége Martfűnek magas. Jelenleg 700 millió forint iparűzési adó van betervezve, ami óriási szám a környező településekhez képest. De amikor ezt a számot tovább nézzük, 310 millió forintot elvon belőle az állam, amit mi szedünk be, nálunk fizetik a vállalkozók, közel 500 vállalkozó.  Ezt jogszabály írja elő, és az elvonás összege minden évben emelkedik.

Látható, hogy itt döbbenetes számok vannak, amit most elvon az állam. Nem tudom, hogy lehet fenntartani ezt a folyamatot, és még nem beszéltem a dologi kiadásokról, amik megjelennek, hisz fűtenünk kell, működtetnünk kell az intézményeket. A dologi kiadásaink várhatóan meghaladják a 670 millió forintot. Ebből

A REZSI ÓRIÁSI, MEGUGROTT MARTFŰN IS,

magában több mint 200 millió forint. Itt csak az áramról és a gázról beszélek, aminek az ára irreálisan megemelkedett. A martfűi szerződések még így is a legjobbak között vannak, ami sajtóhírekben is megjelent. Az önkormányzat figyel a beszerzéseire.

Két évvel ezelőtt a gáz és a villanyáram költsége nem érte el a 30 millió forintot. Jelenleg ötszörös az áremelkedés. De valahogy működtetnünk kell a rendszert, az óvodát, a bölcsődét, a művelődési központot. Martfű a kultúra területén nagyon erős, megyei szinten talán a nálunk jóval nagyobb városok, Szolnok, Karcag és Jászberény versenyképesek ilyen szinten velünk.

Most első körben a költségvetésben a bér területén jelenleg csak a kötelező béremelések vannak benne. Az is megdöbbentő szám, hogy az önkormányzati dolgozók, óvodánál, bölcsődében 41 fő, a Polgármesteri Hivatalban 24 fő, a Művelődési Központban 11 fő, a további létszám a Gyermekjóléti és Szociális Szolgáltató Központnál és a településüzemeltetésnél van, az összesen123-főből 61 főt, a felét érinti a minimálbér és a garantált bérminimum változása. További 20-21 fő is a bérminimumok közelében van, néhány ezer forinttal fölötte. Ez így nem fenntartható folyamat. Vannak, akiknek jobb a végzettsége, képessége, valamilyen úton-módon erre megoldás kell, viszont a költségvetésünk jelenleg ezt nem tudja megengedni.

Az idei költségvetésünk olyan 3.3 milliárddal indul, és ez a szám még feljebb fog menni, hiszen újabb nyertes pályázataink vannak szerződéskötés alatt. Az ipari parkhoz vezető, a külterületi, volt hulladéklerakó mögötti út kiépítésére 500 millió forint forrást kapunk. A belterületi utakra a Kövér majorban, ami szintén az ipari részhez kapcsolódik, további 250 millió forint támogatás érkezik. Ebből az összegből parkolók is épülnek a piactéren és a Tisza Ipartelepen belül, de gyalogos átkelőhely építésére is próbálunk fordítani belőle. A mentőállomás bővítésére szintén sikerrel pályáztunk, közel 100 millió forint értékben.

De ahogy mondtam is, a működési költségektől a beruházási költségeket illetve a pénzmaradványt mindig el kell választani. A kapott forrásokhoz hozzá kell rakni saját erőt is, ezt a pénzmaradványból tudjuk megtenni. A pénzmaradvány az az összeg, amit az előző években nem költöttünk el különböző feladatokra.

Például a tavalyi évben maradt a rezsiből is, de nem azért, mert rosszul terveztük, hanem azért, mert az utolsó három hónapban, amióta az OPUS TITÁSZ-hoz átkerült az E.ON hálózata, illetve megvette a rendszert, nem kapunk számlát, vagy amit kapunk számlákat, azok nem jók, és vissza kell küldözgetni. Ezeket sztornírozzák és újakat küldenek, de az baj, hogy a tavalyi évből elmaradtak, a feladatfinanszírozásban nem tudjuk elszámolni. Ebben az évben pedig torz számok lesznek emiatt, hisz ezek a költségek is az idén fognak majd lecsapódni.

A 2023 évi pénzügyi tervet így magasabb összegben fogjuk elindítani, mint a tavalyit, a négymilliárdot is meg fogja haladni a költségvetésünk, ami elég szép számnak tűnik. Bízzunk benne, hogy ezt finanszírozni és erővel is bírjuk majd! A környező településeken ekkora számok nem jelennek meg, de nekünk több a folyamatban lévő beruházásunk.

Korábban sikeresen pályáztunk a Kossuth úti óvoda felújítására, amit késleltetett egy sajnálatos haláleset, de átvette egy másik tervező, és bízok benne, hogy tavasszal elkezdhetjük. Az erre a célra nyert 67 millió forint pályázati összegből felújítanánk az óvoda volt pártház épületét, illetve egy kis korszerűsítés a másik épületrészt is érinti.

Már végzik a munkát a Kossuth úti nyugdíjasklubnál, ahol 25 millió forintos összeget nyertünk fűtéskorszerűsítésre, energetikai felújításra, illetve önerőből hasonló értékben az épület tetőszerkezetét és a homlokzatát is megújítjuk.

A TOP Plusz Élhető települések program keretében elnyert egyik pályázatunk a Zsófia halmi kerékpárútra vonatkozik, ami a Temető úttól menne ki a Zsófiába. Ez most már közbeszerzés alatt van. Az Élhető település program keretében belterületi csapadékvíz elvezető árkok is megújulnak. A kiviteli tervek elkészültek, legkésőbb tavasszal el tudjuk indítani ezeket a fontos beruházásokat is.

Önerőből finanszírozza az önkormányzat az óvárosi részen az új telkek kialakítását. Ott most egyelőre egy megerősített útalapot akarunk elkészíttetni, mart aszfaltos fedéssel. Ha felépül a házak legalább a fele, akkor majd leaszfaltozzuk az utat, de addig is sármentesen lehetne járni arrafele.

Sok más beruházásunk is tervben van, kisebbek és nagyobbak. Folytatódik a járdaépítési projekt is az idei évben, amit nagyon fontosnak tartok. Elég nagy utcákban sikerült elég jó minőségben megépíteni a járdákat. Az utak javítására szintén figyelünk, ezekre is komoly pénzeket fogunk költeni.

Tervezzük a Zsófia út első pár száz méterének felújítását is, ami elvileg belterületi helyrajzi számon van. Érdekes, hogy Zsófia halom két különböző helyrajzi számon szerepel, külterületi és belterületi szakaszokból áll. Külterületre lehetett pályázni annak idején út szempontjából, az évek óta be van adva pályázatra, nem tudjuk, hogy sikeres lesz-e. Viszont a belterületi szakasz felújításában gondolkodunk, amivel stabillá válna ez az útszakasz. Néha nagyobb mezőgazdasági gépek is megjelennek itt, ami elvileg nem szabadna, és emiatt sok kárt okoznak a mart aszfaltos rétegben.

Saját erőből fogjuk átalakítani a kerékpárút a körforgalomtól a vasútig tartó szakaszát, ezzel a kerékpárút és a mellette lévő járda szinte mindenütt fel lesz újítva az egész városban. A tervezés a tavalyi évben megtörtént, építési engedélyünk van rá, ezt is tavasszal kezdenénk.

Olyan beruházások is zajlanak a városban, amelyek tőlünk függetlenek. Biztos látja mindenki, hogy a Lidl mellett épülnek az üzletek.  Örömmel jelenthetem be, hogy további kettő épül szemben, Sinsay illetve Plusmarket, komoly és nagy boltok. Bízom benne, hogy ezt a martfűiek is örömmel fogják fogadni, jó, hogy nem kell bemennünk vásárolni Szolnokra, nem kell átmennünk más településre. Ez valamilyen szinten új munkahelyeket is jelent, ami szintén jó dolog. A Tisza Ipartelepen belül is lesznek beruházások, amelyek nem hozzánk tartoznak, de a későbbiek folyamán úgyis hírt adunk róla.

Az új, déli iparterületen négy új betelepülő már van, és ahogy építjük az utat, ott is elkezdődik tavasszal az ivóvíz- és a szennyvíz-hálózat kivitelezése. Bízunk benne, hogy további érdeklődők is lesznek, ámbár most a gazdasági környezet ezt nem nagyon segíti. De, mint azt láttuk 2008-ban vagy máskor is,

A GAZDASÁGI KÖRNYEZET KÉT-HÁROM ÉV ALATT VÁLTOZIK, ÉS AKKOR ITT LESZÜNK MI KÉSZEN, VÁRVA A BEFEKTETŐKET, AZ ÉPÍTKEZŐKET.

SZÁMOS LEHETŐSÉG VAN MARTFŰN.

Bízunk benne, hogy azok, akik idejönnek érdeklődni és a martfűiek is jól fogják érezni magukat itt, hisz sok változás lesz az idei és a következő évben is.

– A Kunszentmártoni és a Szolnoki járás határán, a Szolnoki járás kisvárosaként sok mindenről le kellett mondanunk az elmúlt időszakban. Martfű önkormányzata számára nehezített pályát jelent, hogy tízezer fő alatti településként kell helytállnia és a hagyományokra építve ilyen magas szinten várost, települést üzemeltetni.

– Sokan nem tudják azt, hogy közel 6200-an lakunk csak sajnos ebben a kisvárosban. Persze van, aki azt mondja, hogy voltunk tízezren is, de nyolcezer fő körül volt a maximum létszáma Martfűnek, soha nem volt ennél magasabb.

Most a kormányzati döntések a tízezer főnél nagyobb településeket fejlesztik tovább. 130 ilyen település van az országban, ezeket erősítik folyamatosan. Két lehetősége van Martfűnek. Az egyik, a legfontosabb, hogy tízezer fő fölé kell menni a népességnek, és akkor megoldódott ez a kérdés, jobban fognak idejönni bankok, kormányablakot is „kötelező” lesz akkor létrehozni.

Bízom benne, hogy el fogjuk ezt érni, hisz sok lehetőség van Martfűn, és sokfelé el lehet indulni. Remélem, hogy sokan fognak emiatt beköltözni, hisz

TÖBB MUNKAHELY ÉS LAKHATÁSI LEHETŐSÉG IS LESZ most már.

A tízezer fő fölötti településeken pl. a rezsitámogatás terén is leültek az önkormányzatokkal tárgyalni. Martfű nem volt ilyen szerencsés helyzetben, így velünk nem folytattak tárgyalásokat. Én is láttam közkézen forgó információt, hogy Martfű 41 millió forintos rezsitámogatást kapott. Sajnos erről nem tudunk, nem kaptunk róla még értesítést. A feladatfinanszírozás emelkedett ugyan minimálisan, de az a kötelező béremelésre sem elegendő, nemhogy azokra a dolgokra, amik rezsiként megjelennek.

Ha nem vonná el az adónkat az állam, akkor Martfű az ilyen támogatások nélkül is viszonylag elég jól el tudna lenni, legalábbis keveset kellene hozzáraknunk más forrásokból. De sajnos elvonásaink vannak, nem kevés elvonás. Nem tudom, hogy milyen okai vannak ennek, hogy ilyen drasztikus mértékű az elvonás, de a jogszabályok ezt írják elő, kiszámolják, megerősítik a Magyar Államkincstárnál is, és sajnos tény, hogy ekkora összeget be kell fizetnünk az államnak. Egy átlagembernek felfoghatatlan ez a szám: 310 millió forint.

– Jelentős átalakulás zajlik az egészségügyi alapellátás, a háziorvosi és az orvosi ügyeleti rendszer terén is.

– Valóban sok változás lesz 2023-ban az orvosi ellátásokban. Az önkormányzatoktól független, teljes átszervezés zajlik az egészségügyben. Igazság szerint sok minden még nincs kialakulva, nem mindenben tudok konkrét dolgokat mondani.

Abban igen, hogy az orvosi ügyeleti rendszer, a rendelési időn kívüli orvosi ellátás rendszere Martfűn, Tiszaföldváron, Kunszenten és más településeken is változik. Azért nem mondom, hogy megszűnik, mert ez így nem igaz. Helyben nem lesz, a mentőszolgálathoz illetve egy járási szintű orvoshoz kerül majd, ahol az orvos eldönti, hogy a telefonhívás alapján az illetőhöz ki fog-e menni valaki, mentő, orvos, ápoló, vagy egyből kórházba vitetik. Azt a jogszabályok egyértelműen leírják, hogy az ügyeleti rendszer ebben az évben átalakul.

Hát meglátjuk, hogy fog működni. Én nem értek ezzel az új rendszerrel egyet. Kifizettük, óriási összeggel járultunk hozzá martfűi viszonylatban eddig is, hisz egyedül Martfű ezt nem tudta ellátni, kistérségi szinten működtette az orvosi ellátás ügyeleti rendszert, Földváron, Kunszenten és Martfűn. Kicsit szűkített, alvó ügyeletnek nevezett ügyeleti ellátás volt, de ha bement valaki, akkor valamilyen útmutatást mindenképpen kapott. Vagy azt, hogy kórházba kell továbbmennie, vagy ellátták, vagy ha éppen orvos volt, akkor tudott gyógyszert felírni.

Az ügyelet az idén már január 1-től megváltozott abban, hogy most is van egy mentőápoló vagy egy ápoló végzettségű szakmai egészségügyes dolgozó ott, de ez is teljesen meg fog szűnni. Nem azért, mert mi nem fizetnénk továbbra is ezt a magasabb ellátási formát, hisz amit az államtól erre kaptunk, ahhoz Martfű eddig is a kétszeresét tette hozzá, hanem azért, mert a jogszabályok ezt írják elő.

TŐLÜNK TELJESEN FÜGGETLEN OKOKBÓL FOGJÁK MEGSZÜNTETNI HELYBEN AZ ÜGYELETI JELENLÉTET.

A másik probléma az, hogy a feladatellátási kötelezettség megmarad az önkormányzatoknál a háziorvosi ellátás terén, de a praxisjogokat elviszik, és az állam állapítja majd meg a körzethatárokat. Azt, hogy marad-e három háziorvosi körzet Martfűn vagy csak egy lesz, nem tudom megmondani, mert nem az önkormányzathoz tartozik már.

Érdeklődtünk éppen emiatt, hisz egy orvosunk eleve hiányzott és egy nagyon komoly havi összeget hirdettünk meg a feladatfinanszírozás mellé, hogyha valaki jelentkezik.

Honnan lesz orvos? Nem tudjuk. Az OKFŐ-nél (Országos Kórházi Főigazgatóság) illetve sehol nem tudnak válaszokat adni ezekre a kérdésekre. El is mondják, hogy a kérdések jogosak, de ők se tudnak válaszolni rá, nem tudunk megoldásokat keresni.

Azt látjuk, hogy

ORVOSHIÁNY VAN.

Ezt mi kimondhatjuk mint polgármesterek, hisz itt a Tiszazugban már lassan nem nagyon van főállású orvos, szinte mindenütt helyettesítő orvosokkal oldják meg az ellátást, és ez lesz nálunk is. Ennek viszont az a hátránya, hogy csak két órát vagy hármat rendelnek, vagy éppen amennyire szükség van, és utána nem tudjuk őket elérni. Abban sem vagyok biztos, hogy mindig ugyanaz az orvos fog kijönni. Ezek olyan kérdések, amiket most, itt jelenleg a városunkban, sőt, szerintem megyei szinten sincs olyan ember, aki meg tudna válaszolni.

Készülni kell, hogy rosszabb lesz mint a mostani helyzet, hisz polgármesterként ki merem jelenteni, hogy amit lehetett, itt a polgármesterek megpróbáltak hozzátenni. Saját érdekük is, hogy jó ellátórendszer, jó orvosok legyenek, jól működjön az ellátás, az ügyelet. Voltak hibák, olyan nincs, hogy nincs hiba, hisz emberek dolgoznak ott is. De azért úgy gondolom, hogy most sokkal nagyobb problémák lesznek vele. Ha egy vadidegen orvos idejön, az majdnem olyan, mint a sürgősségi ellátás, amikor bemegyünk a kórházba. Nem tudja, hogy nekem milyen bajaim voltak, vagy el tudom mondani, vagy nem, az sem mindegy, hogy milyen állapotban kerül be az ember egy orvoshoz.

Sok-sok hátráltató tényező van, amit valahogy kezelni kell. A mostani jogszabályok szerint az biztos viszont, hogy nem hozzánk fog tartozni és nem tudunk vele mit kezdeni, hiába próbálkozunk.

A fogorvosi ellátásban is vannak problémák. Most ugyan van egy külsős fogorvos, aki megbízással látja el azt a részt, de a feladatfinanszírozás a fogorvosoknál annyira kevés, hogy abból nem lehet fenntartani. Elvileg ezt is átszervezik. Csak a fogorvosi ügyelet marad az önkormányzatoknál, ezt meg ugye társulási formában, Szolnokon oldjuk meg. Lassan az egész megye ahhoz az egy fogorvoshoz megy, ha ügyeleti problémája van.

Bízom benne, hogy azért előbb-utóbb az egészségügy csak rendeződik, és valami jó megoldást találnak rá, hisz nem hiszem, hogy érdeke legyen valakinek is egy jól működő vagy működő egészségügy ellehetetlenítése.

Visszatérve a jelenleg zajló beruházásokra, a közvilágítás-korszerűsítésre már lett volna egy átadás-átvétel, de nem fogadtam el, mert szerintem még mindig nincs kész a rendszer. Vannak olyan pontok, ahol kicserélték az izzókat, de nem világít, nem megfelelő, és vannak szakaszhibák is. Mondjuk ez nem a kivitelező, hanem az OPUS TITÁSZ felelőssége. Biztosan tudják sokan, hogy az E.ON-tól ehhez a szolgáltatóhoz került át ez a környék.

Mindenki láthatja, hogy a közvilágítás itt Martfűn sokkal-sokkal jobb lett. Bármelyik utcában végig megyek az egész utca átlátható, ami az eddiginél is biztonságosabbá teszi a közlekedést. Voltak olyan útszakaszok, amelyek nem voltak kivilágítva, vagy hiányzott lámpa, ezek is mind felszerelésre kerültek. Ilyen a Hunyadi út, ahol a járda volt megvilágítva, ami az úttól jóval messzebb van, és most azért ez az út is szépen belátható. Szerencsére tavaly járdát is építettünk ott, így már sokkal biztonságosabb a közlekedés.

A gyári zebránál plusz lámpa, a többi gyalogátkelőhelyen erősebb lámpák lettek feltéve, és bárhol, ha megy az úton a gépkocsival az ember, most mind a két oldalon elég szépen látható a gyalogátkelőhely.

A közvilágítás-korszerűsítés teljes mértékben az önkormányzat saját beruházása, nettó 86 millió forintot fordítunk rá, és a számítások alapján kb. 50%-os megtakarítás érhető el vele a közvilágítás áramköltségében.

Amikor elkezdtük ezt a projektet hát jó pár évvel ezelőtt, akkor még tízéves megtérüléssel számoltunk, 2022-ben már hét évvel, most, hogy ilyen áremelkedés volt, három-négy év alatt megtérül, annyival kevesebb villanyszámlát kell kifizetnünk. Úgy gondolom, hogy ez elég döbbenetes szám.

– Martfűn az összes önkormányzati intézmény energetikai korszerűsítésére sor került, ami a nehézségek mellett is nagyobb mozgásteret jelenthet.

– Az alatt a jó pár év alatt, amióta én vagyok a polgármester,

MINDIG A FELÚJÍTÁSOKRA TÖREKEDTÜNK AZ ÉPÜLETEKNÉL.

Korszerűsítettük az óvodát, a bölcsődét, a hivatalt, a művelődési központot is, ami rengeteg felújítással járt. Ezek mind hőtechnikai felújítások voltak elsősorban, illetve napelemeket szereltünk fel, mindig azon dolgoztunk, hogy kisebbek legyenek a rezsiszámláink. Ezért értük el a 2021-es évben, hogy a gáz- és áramköltség, ez a két fő tétel 30 millió forint alatt volt már a városunkban, ami fantasztikus szám, hisz a fogyasztás csökkent le ilyen mértékben.

Sajnos most az energiaárak nagyon megemelkedtek, hogy ez fenntartható vagy nem, azt nem tudom. De gondoljuk el, ha a korábbi állapotukban maradtak volna az önkormányzati épületek, ezek a számok milliárdos költséget is elérhetnének. Ezek a beruházások tették lehetővé, hogy ne zárjunk be hosszabb távra, hónapokra önkormányzati épületeket. És azért látjuk pl. a művelődési központban, hogy sokan jönnek a környező településekről és máshonnan is.

Jól gondolkodtunk, ezt az utat kell tovább folytatnunk, több megoldást kell keresnünk, hogy hogyan tudunk még megtakarítani a dologi kiadásainkon. Hát ez nem egy kis feladat, dolgozunk rajta.

Herbályné Kalmár Irén