Ugrás a fő tartalomhoz Ugrás az elérhetőséghez

Február 1. – A Tisza Élővilágának Emléknapja

Hasonlóan a korábbi évekhez, az idén is megrendezte egyesületünk a Tisza Élővilágának Emléknapját.

A program Kovács Ildikó képes visszaemlékezésével indult a 2000. január 30.-án történt ciánszennyezésről, majd most is meghallgattuk Tóth László lelkész úrtól Nemeskéri-Orbán István: Láttam meghalni a Tiszát című gyönyörű versét.

Az idén az egyik előadás a Tisza és a hal kapcsolatáról szólt. Konkrétan a jelenlegi helyzetről. (A cianidszennyezéssel kapcsolatos fotókon láthattuk, hogy milyen hatalmas halak estek áldozatul a katasztrófának.) Donkó Péter a Közép-Tisza- Vidéki Horgászegyesületek Szövetségének ügyvezető igazgatója beszélt arról az új helyzetről, amely révén 2015-től – betiltva a halászatot – a Tisza halállományának kinyerése a horgászok kezébe került. Megismerkedtünk a horgászat alapvető kritériumaival, a horgászvizekkel, a halőrök nagyon nehéz és fontos munkájával, a haltelepítés természeti- és erkölcsi kötelességével, az ívóhely és halbölcső mesterséges kialakításáról a jövő érdekében, és más – laikusoknak is érdekes – dolgokkal. Érdekes volt a fogási naplók összesítési adatsora, amely a Tisza halállományának összetételét mutatta.

Másik előadónk – Andrási Lőrinc növényvédelmi szakmérnök – szintén a Tiszához kötődő témáról beszélt: a gyötrőszúnyog helyzetről. Csodálatos fotókon láthattuk a Tisza-, a Tisza-tó partját, dús növényvilágát, amelyek remek „szúnyogbölcsők”. Szó esett a fecske – szúnyog párosítás tényleges helyzetéről is. Megismerhettük a szúnyog-fejlődés fázisait, az ellenük való védekezés lehetőségeit (különböző fejlődési stádiumban másként-másként).

A természetszeretők által egyre inkább óhajtott biológiai szúnyoggyérítés témáját is körbe járva leszögezhető, hogy annak szakmai feltételei (feltérképezés, figyelés, a szer /amely csak egy bizonyos fejlettségű szúnyoglárvára hat/ kijuttatása, a kezelés hatékonyságának vizsgálata, stb.) olyan feltételeket igényelne az érintett önkormányzatoktól, amelyekre – a jelenlegi helyzetben – nincs meg a lehetőség (a fedezet). Ezért marad a földi-, s rendkívüli esetben a légi szúnyoggyérítés. A szakember hangsúlyozta: e módszerek hatása az élővilágra nagyban függ attól, hogy a kivitelező technikai személyzet mennyire tartja be azokat az előírásokat, amelyek már gyérítik a szúnyogállományt, de még kímélik a természetet.

Tehát itt is az ember felelőssége, hatása a természetre, ami döntő jelentőséggel bír szúnyog témában is. Ezért bízunk a biológusok okos, a természetet is figyelembe vevő kutatásaiban, s az emberek „vissza a természetbe” gondolkodásának növekedésében.

Vinczéné Balogh Magdolna
elnök
Martfűi Városszépítő Egyesület

A program teljes kép-, és hanganyaga megtalálható a honlapunkon: varosszepito-martfu.hu

 

Minden jog fenntartva © 2011-2021 Martfű Város