„Legyen béke, szabadság és egyetértés!”
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alkalmából rendezett városi megemlékezésre várta az itt élőket Martfű Város Önkormányzata 2022. március 11-én pénteken, a Művelődési Központba. A megemlékezésen Farkas Roland önkormányzati képviselő ünnepi köszöntőjét hallhattuk, ezt követően „Van még erőd, hisz van még Hazád” címmel a Martfűi József Attila Általános Iskola diákjainak ünnepi műsorát láthatta a közönség.
Március 13-án vasárnap a Református Templomban Ünnepi Istentisztelettel, majd március 15-én kedden az 1848-49-es emlékműnél koszorúzással tisztelegtünk a nevezetes történelmi események hősei előtt.
– „Bár ellened tör frigye zsarnokoknak, / Bár ellened tör irigy szolgahad, / Földönfutó népek megostromolnak / Mint tengerár, megállsz, ha szikla vagy. / Nem féltelek hazám. (…) Ameddig áll Branyiszkód kőrakása, / Mint órjás harcaid emlékjele, / regét mond róla a Kárpát vadásza/ S viharként leng rajta hősök szelleme. / Nem féltelek hazám.” – hallhattuk Madách Imre, a nevezetes branyiszkói áttörés (1849. február 5.) hírére megírt „Nem féltelek hazám” című versét a Martfűi József Attila Általános Iskola diákjainak előadásában az ünnepségen és a városi megemlékezések keretében megrendezett koszorúzáson.
– Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározóbb eseménye, a magyar identitás egyik alapköve. Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti mitológia részévé vált. Erre az ünnepre büszke minden magyar – fogalmazott ünnepi gondolataiban Farkas Roland.
– Március 15. évfordulója a nemzet összetartozását, egységét fejezi ki, hiszen közös célokat, érdekeket szimbolizál.
Azon az esős márciusi délelőttön megszületett valami. 1848. március 15-én a nemzet mondta el, hogy mit kíván, akik pedig megfogalmazták, azoknak szavai találkoztak a nemzet akaratával és elképzeléseivel. Történelmi pillanat volt.
1848. március 15. a nemzet önmagára eszmélésének és felszabadulásának is a napja. Egyszersmind a csatlakozásé és a befogadtatásé, a nemzeti létüket és kultúrájukat építő európai népek közé. A márciusi ifjak elérték, hogy vér nélkül, minden rendzavarás nélkül reformok következzenek be. Olyan újításokat vittek véghez az országban, amelyek léte a kor elnyomottsága miatt addig elképzelhetetlen volt.
Farkas Roland a 174 éve megfogalmazott 12 pont élén álló, − annak idején a kezdetet jelentő − kívánsággal zárta ünnepi beszédét, ami most különösen aktuális. – „Legyen béke, szabadság és egyetértés!” Mindannyian tudjuk, hogy mindháromra nagy szükségünk van, és most látjuk csak igazán, hogy mindhárom nagyon törékeny. De mindannyian érezzük, hogy leginkább a magyar átok, az egyet nem értés az, ami ma is mérgezi életünket. Voltak ugyan ihletett pillanatai 1848 utáni történelmünknek, mikor az egyetértés megvalósulni látszott, és ezen pillanatokban a legközösebb értéket mindig is a márciusi gondolatok jelentették.
Az önkormányzati képviselő mindenkinek azt kívánta, hogy jövőre vírus, háború és széthúzás nélkül, egészségben ünnepelhessük a forradalom 175. évfordulóját!
– Óriási méretű feladat, mellyel meg kell birkózzon a mai nemzedék, kicsik és nagyok, idősek és fiatalok, azért, hogy a február 24-én elvesztett békés hétköznapjainkat tovább tudjuk folytatni – utalt a hazánk szomszédságában zajló háborúra Kupai-Szabó Kornél református lelkész a március 13-án, vasárnap megtartott Ünnepi Istentiszteleten. – De nem csak a harcok és a háborúk jelentenek kihívásokat, hanem jelentheti ugyanezt egy megváltozott élethelyzet is. Valami, amivel eddig még nem találkoztunk, és nem is sejtjük, hogy hogyan fogjuk megoldani.
A városi ünnepségsorozat március 15.-én az 1848-49-es emlékműnél koszorúzással, a megemlékezés virágainak elhelyezésével zárult, a forradalom és szabadságharc hősei és máig ható eszményei előtt tisztelegve.
Herbályné Kalmár Irén
Tovább a 2022.03.13 - Ünnepi Istentisztelet a Református Templomban képgalériához>>>
Tovább a 2022.03.15 - Március 15. - Koszorúzás az 1848-49-es emlékműnél képgalériához>>>