Hangok és gondolatok, amelyekből újabb „szőnyegeket tudnak szőni”

Koncertet adott a Rongyszőnyeg Zenekar a Martfű Városi Művelődési Központ és Könyvtárban. Saját szerzeményeik mellett újragondolt, megzenésített versekkel, népdalokkal és francia dalokkal várták a zenekedvelő közönséget 2022. szeptember 17-én.



A zenekar tagjai Székácsné Tálas Gabriella, Nagy Fanni, Balázs Árpád, Papp Gergő és Czene Dávid. A több mint tíz éve alakult banda még a helyi középiskolában talált egymásra a költészet napja alkalmából. Az akkor még könyvtáros tanárnőként dolgozó Gabriella ”levadászta” a zenélni tudó diákokat, a banda három fiútagját, majd megkínálta őket megzenésített versekkel, amiket a srácok kedvük szerint dolgozhattak fel. A szárnyaló lelkesedés mellett a zenekar alapköve is le lett ezzel téve. Fanni, aki a zenekar hangzását basszusgitárral teszi egésszé, csak 2016-ban csatlakozott hozzájuk, s végül vele együtt született meg a Rongyszőnyeg formáció –tudtuk meg az együttes tagjaitól.

Nevüket Weöres Sándor Rongyszőnyeg című versfüzére ihlette meg, amelynek egy megzenésített részlete is szerepel a repertoárjukban. A versfüzér mellett új jelentést is társítottak a névhez. Árpi szerint a rongyszőnyeg olyan, mint a tornacipő, el van kopva és poros kicsit, de jó. Az alternatív, grunge vonalba beillesztve, a tornacipő tökéletes metaforája a használt, kopott, mégis stílusos, újraszőtt gondolatoknak, amiket a zenekar képvisel.

A grunge egy könnyűzenei alternatívrock-irányzat, ami a 80-as években engedte ki gyökereit Amerikában. Az akkor még csak underground körökben mozgó stílus a 90-es években vált híressé az olyan előadók által, mint a Nirvana vagy a Pearl Jam.

A zenekar úgy gondolja, hogy a változatos daloknak köszönhetően nem igazán lehet besorolni őket egy adott stílusba, de ha mégis választaniuk kellene, akkor az alternatív kategóriába sorolnák be magukat, hiszen abba ”minden is” belefér.

Az első albumuk, a Fellegajtó 2016 nyarán jelent meg, amely magába foglalja a már említett újragondolt, alter hangzásvilágot. Blokkokat képezve megtalálhatóak versek, feldolgozások és népdal átdolgozások egyaránt, mint például az Édesanyám Rózsafája című szám, amely Sebestyén Márta dalát hivatott új köntösbe öltöztetni.

A próbák alatt a dalok két módon látnak napvilágot, az egyik amikor már meglévő projekteket vesznek elő a ”fiók mélyéről” és azt egészítik ki, illetve módosítanak rajta, és van, amikor spontán jammelésből adódóan születik meg egy olyan hang, egy gondolat, amiből később újabb ”szőnyeget tudnak szőni”.

A középiskola befejeztével más-más irányba vették az utat, mégis összetartja őket a zene és az alkotás öröme. Annak ellenére, hogy munkából, iskolából és egyéb elfoglaltságokból adódóan nehezebb lett a próbák megszervezése, mindig keresik az alkalmat, hogy újra össze tudjanak állni zenélni, hiszen egy ilyen koncert után érzik azt, hogy igenis jó az, amit csinálnak és pozitív gondolatokkal tudják folytatni a későbbiekben is a munkát.

Mindenki csodálatos koncertélménnyel gazdagodva tért haza az esemény után, és bízunk benne, hogy hamarosan újra hallhatjuk őket!

 Székács Magor