ÖNKORMÁNYZATI HÍREK TESTVÉRVÁROSI MEGÁLLAPODÁS A ROMÁNIAI MISZTÓTFALUVAL Nagy szeretettel fogadták a martfűi delegációt

Városvezetőkből, a martfűi felnőtt néptánccsoport tagjaiból és a helyi média képviselőiből álló, kulturális delegáció látogatott június végén, az ottani képviselő-testület meghívására, Misztótfaluba. A Máramaros megyei, Nagybánya melletti településen ekkor tartották a "Város napjai" fesztivált ("Cununa de sanziene"). Jász-Nagykun-Szolnok me-gye és Máramaros megye együttműködésének újabb fejezeteként, a rendezvénysorozat keretében, országos és helyi elöljárók jelenlétében, a fesztivál közönsége előtt került sor a két település közötti testvérvárosi megállapodás aláírására.



Mint arról az áprilisi magazinban olvashattak, március végén népes Máramaros megyei delegáció járt megyénkben. Ekkor leendő testvérvárosukkal, Martfűvel is megismerkedhetett Anton Ardelean, Misztótfalu polgármestere és Ambrus József Levente tanácsos.

Ezúttal házigazdaként láttuk viszont őket. Vendéglátóként, többedmagukkal, rendkívüli kedvességről és figyelmességről tettek tanúbizonyságot. A helyi és környékbeli néptánccsoportok egész sorát felvonultató, koncertekkel és tűzijátékokkal színesített fesztiválprogramok mellett kirándulásokkal, múzeumlátogatásokkal tették emlékezetessé ottlétünket. Jártunk Nagybányán, megcsodáltuk a kőzet- és ásványmúzeum kincseit, a Falumúzeumban az Oláhkékesből származó, 1630-ban épült görög katolikus fatemplomot, és a közeli falvakból ideköltöztetett, részben berendezett parasztházakat. Máramaros fatemplomai néven az Unesco Világörökség Listáján nyilvántartanak nyolc fatemplomot. A XVII-XVIII. században épült templomok a karcsú tornyaikkal a havasi építészet jellegzetes példáját képviselik. Utunk egy része az Ukrajnát Romániától határoló, ott még csak "folyócska" Tisza mellett haladt. Jártunk Szaploncán, a "Tréfás temetőben" is, ahol a fejfákra festik az ott nyugvót, megörökítve a rá leginkább jellemző tevékenységet, viselkedésformát.

A fesztivál mindkét napján nagy sikerrel képviselte városunkat a Martfűi Néptánc-együttes. A párás, igen meleg időben a tőlük megszokott hitelességgel mutatták be a dámóci, szilágysági, palatkai és szatmári táncok legjavát.

A programba ágyazva, a több ezres közönség előtt írták alá a kulturális, oktatási, turisztikai, sport, gazdasági és szociális együttműködés lehetőségét megteremtő megállapodást. Kozma Imre polgármester Martfű város zászlaját is átnyújtotta Anton Ardelean polgármesternek, a képviselő-testületnek és a misztótfalusi polgároknak. Azon reményének is hangot adott, hogy hamarosan Martfűn fogadhatják Misztótfalu polgármesterét, képviselőit és kulturális csoportját.

Herbályné

Misztótfalu (Tăuţii-Măgherăuş) Románia észak-nyugati részén, Nagybányától, Máramaros megye közigazgatási központjától nyugati irányban 8 km-re terül el. Első írásos említése 1440-ból származik "Tothfalw" névvel. A színéri, 1520-tól az Ecsedi uradalom része, 1711-től a Károlyi család birtoka volt. Lakosai főként bányászattal és borászattal foglalkoztak. 1919-ig és 1940-1944 között Magyarországhoz (Szatmár vármegye) tartozott. Két falu, Alsó Tót-falu és Misz-Mogyorós egyesüléséből jött létre.

A régmúltat jó néhány 300 évesnél idősebb agyagház, régi malmok és pálinkafőzdék jelzik Legszebb műemléke a gótika elemeit hordozó református temploma, amelynek legrégebbi részeit a XIV. századra datálják. A templommal szemben lévő régi lelkészlak épületében alakították ki a település híres szülöttének, Misztótfalusi Kis Miklósnak, az európai nyomdászat nagy alakjának tevékenységét bemutató állandó kiállítást.

A 2004-ben városi rangra emelkedett Misztótfalunak a 2002-es népszámlálás idején 6713 lakója volt, köztük 969 magyar. Lakosai manapság elsősorban mezőgazdasággal, borászattal és állattenyésztéssel foglalkoznak. A térség mindennapjait azonban még ma is meghatározza a Gutin hegység közelsége, amely évszázadok óta híres érctelepeiről (Nagybánya, Felsőbánya, Kisbánya, Kapnikbánya). A városiasodást, a Nagybányához való közelséget sok szép új lakóház és hétvégi ház jelzi.