Homokon jártunk
Még tavaly karácsony előtt kezdődött, amikor is 3-4 civilszervezet hölgytagjainak jóvoltából, az önkormányzat segítségével süteményeket vittünk Homokra, a „Beniczkybe” a Karácsonyi ünnepségük végén megvendégelni a gyerekeket, a szüleiket. (Beniczky: korábbi tulajdonosairól a környék így nevezi röviden a Révay György gyógypedagógiai iskolát és kollégiumot.)
 |
 |
 |
Örömmel rakosgattuk szét az általunk vitt és az ottani tanárok, dolgozók, a gyerekek szülei által készített szebbnél szebb, finomabbnál finomabb süteményeket. De mindez eltörpült ahhoz képest, ami a színpados „nagyteremben” várt bennünket. Ünneplőbe öltözött gyerekek és felnőttek készültek izgatottan a szereplésre.
Mi, „átlagemberek” bizony nyeltük a könnyeinket, látva azt a hihetetlen akarást, a szemükben a csillogást, némelyik kamasznál a szégyellős, mégis büszke tudatot, hogy „megcsináltam”. Énekeltek, szerepet mondtak. Egyes csoportokban önállóan a gyerekek - természetesen a tanárok, nevelők segítő tekintetétől kísérve -, máshol együtt a felnőttekkel, attól függően, hogy melyik csoport tagjai mennyire sérültek. Általuk életre kelt Mária és József, a három királyok, láttuk az angyalok táncát, hallgattunk sok karácsonyi verset.
Itt fogalmazódott meg bennem: minden felnőttnek és gyermeknek látni kellene egy ilyen rendezvényt, részt venni egy ilyen összejövetelen. Úgy, mihez tartás végett. „Érzékenyítésként”. Megbecsülni saját problémamentességét, alázatot tanulni azoktól, akik nem olyan szerencsések, látni, hogy lehet örülni a tapsnak, 3-4 szelet süteménynek. Amilyen szeretettel köszönték azokat, amennyi mosolyt kaptunk a kínálás alatt! Sőt simogatásokat, öleléseket!
Így aztán nem volt kérdés: megyünk-e az idén is? Természetesen! Azzal, hogy adunk, mi is jobbá válunk, az ismét átélt élmények hatására még inkább. A Kossuth úti és a Városi Nyugdíjas Klub valamint a Városszépítő Egyesület hölgytagjai sütötték a süteményeket, az önkormányzat mikrobusza biztosította az átjutást.
Ismét átélhettük a tavalyi érzéseket, ismét örömet okoztunk, ismét segíthettünk! Természetes, hogy jövőre ismét megyünk!
Vinczéné Balogh Magdolna
Civil Kerekasztal vezető