Petőfi emlékei nyomán

Dunavecsén a 19. században épült házat és a hozzá tartozó mészárszéket Petőfi Sándor apja, Petrovics Sándor bérelte 1841 és 1844 között. Petőfi pápai diákként 1842-ben rokonával és diáktársával, Orlai Petrics Somával kétszer egy hétre ment haza szüleihez. 1843 márciusában már Pozsonyban volt, onnan üzent haza a Távolból című verssel: „Kis lak áll a nagy Duna mentében”. 1844 húsvétján kopogtatott újra a „kis lak” ajtaján. Itt születtek Nagy Zsuzsikához írott versei. A költő szülei Szabadszállásról költöztek ide. Az emlékház megtekintése után elsétáltunk ahhoz a házhoz is, ahol Petőfi ittjártakor megszállt. A „kis ház” előtti téren látható Petőfi szobra, mellette pedig a költő verseiből olvashattunk idézeteket.

Következő állomásunk Kiskőrös, ahol a költő szülőháza áll, felújított állapotban, udvarán pedig a világ első Petőfiről készült köztéri szobra. A Petőfi 200 emlékév részeként emlékhellyé avatták a kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeumot. A szülőház eredeti állapotában maradt meg. A mellette álló 1845-ben épült klasszicista kúriában, emlékmúzeumban (János Vitéz Látogatóközpont) Petőfi életútját bemutató állandó kiállítás látható. A két épület közötti sétaudvar különlegessége az Aradi vértanúk emlékfala, ahol elhelyezték a 13 aradi vértanú és gróf Batthyány Lajos vértanú miniszterelnök domborművét.

Itt található az Európában egyedülálló Műfordítói szoborpark, amely a Petőfi műveit fordítók portréinak ad helyet. A park évről évre gazdagodik, hiszen több mint ötven nyelven olvasható Petőfi életművének sok eleme.

Utunkat folytatva Kalocsára érkeztünk, ahol először a Népművészeti Múzeumot kerestük fel.

Ezt követően a sétálóutcába érkeztünk, ahol a néhány éve megújult érseki központot, a főszékesegyházat, érseki palotát és könyvtárát nézhettük meg. A Nagyboldogasszony főszékesegyházban még orgonakoncertet is hallhattunk. Az érseki palota könyvtárában több különleges ritkaságot is láthattunk.

Ha Kalocsa, akkor Magyar Fűszerpaprika Múzeum. Itt a Kalocsa környéki paprikatermesztés kulisszatitkaiba tekinthettünk be. A szállásunk is stílusos, hiszen a Piros Arany Panzióban szálltunk meg, melynek bejárati folyosóját is kalocsai hímzések díszítették.

Másnap a szőlő és a bor városába, Hajósra utaztunk, ahol éppen a nyitott pincék napja volt.

„A pincefalu a népi építészet egyedülálló ékköve, településszerkezete egyedülálló. A présházak egy külön települést alkotva, a gazdák lakóhelyétől teljesen elkülönülten, a településtől mintegy három kilométerre helyezkednek el. Hangulatos utcákat alkotnak” – írja útifüzetünkben Hegedűs Mihály tanár úr. És a látvány valóban lenyűgöző!

A Hajósi Érseki Kastély felújítása 2009-ben kezdődött, 2010-ben nyílt meg a látogatóközpont. Jelenleg teljes szépségében pompázik, bemutatva különleges trófeákat, vadászati, barokk főúri, nemzetiségi életmódot. Gyönyörű látványt nyújt a barokk kert is.

Következő állomásunk Kecel, a Pintér Művek Haditechnikai Parkja és a Fegyvermúzeum volt.

Kirándulásunkon „hab a tortán” Soltvadkerten „Az év cukrászdájában” elfogyasztott Petőfi 200 – Pilvax szelet volt.

Valamennyi kirándulótársam nevében köszönöm vezetőnk Szántó Marika kitűnő szervező és előkészítő munkáját, Hegedűs Mihálynak a tájékozódásunkat, ismereteink bővítését segítő útifüzet összeállítását. A Művelődési Kör jövőre 30. éves jubileumát ünnepli majd, amelynek méltó megünneplésére is készül az egyesület.

Máté Gizella