Alapfokú oktatás Martfűn, a népiskolától napjainkig

A József Attila Általános Iskola épülete

A gyermeki szabadságot és a cselekvésre ösztönző környezetet biztosító martfűi általános iskolák története összefonódik a település folytonos újjáéledésével, az elmúlt száz esztendő politikai, oktatásügyi változásaival.

A közigazgatásilag 1950-ig Tiszaföldvárhoz tartozó településnek kezdetben nem volt önálló iskolája. 1900-ra épült fel egy kéttantermes népiskola a vasút mellett, földesúri területen, melyért az állam haszonbérleti díjat fizetett. A diákokat egy tanító oktatta. Az intézmény a Tiszaföldvár - Virághegyi Állami Általános Iskolához tartozott. Ebbe az iskolába a környező tanyáról jártak be a diákok, igen nehéz körülmények között. Többnyire uradalmi cselédek gyermekei voltak, akiknek sokat kellett dolgozniuk, alultápláltak voltak, éppen ezért sokan kimaradtak az iskolából.

De nehéz az iskola táska

De nehéz az iskola táska

A Cikta Rt. megtelepedésével egyidőben, egy magánjellegű, három tanerős társulati iskolát hozott létre a telephelyén, ahová kizárólag a munkások gyermeki járhattak. A felszabadulás alapvető változást hozott az ország kulturális életében. Megjelent a kötelező, ingyenes nyolc osztályos általános iskolák megteremtéséről szóló rendelet, melynek értelmében nyilvánossá vált a Cikta Rt. oktatási intézménye. Anyaiskolául a vármegyei tanfelügyelő a Tiszaföldvári Virághegyi Állami Általános Iskolát jelölte ki. A tanulók létszáma 48 fő volt. A négy tantermet közösen használták a cipőipari középiskolával. A cipőipari üzem államosításával 1948. október 12-én az iskola is állami kézbe került. A neve Állami Általános Iskola Tiszaföldvár - Martfű lett, és a tanulók létszáma 65-ről 208-ra nőtt. 1949. június 8-án külön fiú- és lány úttörőcsapat alakult, mely 1952-ben II. Rákóczi Ferenc néven egyesült.

Martfű önálló községgé válását követően lendületes fejlődésnek indult a település. A bevándorlásnak köszönhetően jelentősen növekedett a népességszám. Főleg fiatal, Martfűben perspektívát látó, egy- és többgyermekes családok érkeztek. Sorra épültek az összkomfortos, emeletes szövetkezeti lakások. Szükségszerűvé vált egy új iskola építése. Az 1959-ben megkezdett nyolc tantermes, tornateremmel és előadóteremmel is rendelkező épületet 1969. augusztus 20-án adták át. Az intézmény később a Martos Flóra Általános Iskola nevet vette fel.


Honismereti szakkör 1972-ben

Honismereti szakkör 1972-ben

Az 1961-es közoktatási törvény hosszú időre megalapozta a közoktatás fejlődését. A tankötelezettség 14 évről 16 évre változott. Az 1963-ban kiadott tantervben már az szerepel, hogy az általános iskolákban meg kell alapozni a kommunista ember személyiségének kialakítását. Ennek érdekében mindenkinek egységes alapműveltséghez kell jutnia.

A nevelőmunka is tervszerűvé vált, a tanulók tanulmányi versenyeken, seregszemléken, különféle táborokban vettek részt.

A rohamosan emelkedő gyermeklétszám és az oktató-nevelőmunka elősegítése érdekében újabb tantermekre, felszerelésre volt szükség. Az új, kétszintes épületszárnyat 1973. szeptember 1-jén adták át. Egy újabb demográfiai hullámmal a „kétműszakos” tanításra kellett áttérni. Erre még akkor is szükség volt, amikor három év múlva az új szárnyra még egy emeletet építettek. Igazán problémássá akkor vált a helyzet, amikor hét első osztályt kellett indítani. A kihívásra válaszként 1984. szeptember1jén nyitotta meg kapuit a tizenhat tantermes Mártírok Úti Általános Iskola hatalmas tornacsarnokkal, sportpályával.

A két, gazdaságilag részben, szakmailag teljesen önálló általános iskolában közel 1100 gyermek tanult. A kiemelkedően teljesítő általános iskolás tanulók tehetségének kibontakoztatását, a tanulók szabadidejének tartalmas és hasznos eltöltését több mint másfél évtizede segíti a Tehetséges Tanulókért Alapítvány és a Boldog Gyermekekért Alapítvány.

Vidám percek a szünetben

Vidám percek a szünetben

A rendszerváltás után hatalmas fordulat következett be a martfűi nagyvállalattok életében. Hatása szinte minden helyi családban érezhető lett, megnőtt a munkanélküliek száma, egyre kevesebb gyermek született. A város önkormányzata 1999-től folyamatosan vizsgálta a közoktatás helyzetét és a gazdasági, demográfiai szempontokat figyelembe véve, 2001. augusztus 1-jei hatállyal létrehozta az összevont Városi Általános Iskolát. Az új névadóról készült József Attila portrét Gyurcsek Ferenc szobrász készítette és az alkotás az intézmény bejáratánál kapott méltó helyet. A gyermeklétszám folyamatos csökkenésével az addigi két épületben működő intézményben 2006 szeptemberében egy épületben kezdték meg a tanévet. Egy évvel később, a további oktatáspolitikai, demográfiai, gazdasági változásokra válaszul az önkormányzat az általános iskola és a középiskola összevonásáról határozott. A két intézmény ettől kezdve egységes iskolaként működött Damjanich János Általános Iskola, Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium néven, melyhez tagintézményként csatlakozott a mezőhéki Páldi János Általános Iskola, néhány tanulójával. 2011 augusztusától ketté vált az összevont intézmény József Attila Általános Iskolára és Damjanich János Szaképző Iskola, Gimnázium és Kollégiumra.

Mesejáték a Mûvelõdési Központ színpadán

Mesejáték a Művelődési Központ színpadán

Az iskola alapvető célkitűzése, hogy nyugodt, derűs, családias légkört biztosítson, előtérbe helyezve az elfogadást, a toleranciát. A cselekvésre ösztönző környezet nem csupán az iskola felszerelését, technikai eszközeit jelenti, hanem mindazokat a módszereket, amivel széles spektrumú tantárgybeli és életvezetési tudást közvetíthet. A martfűi általános iskola mindig is híres volt megújulni tudó szemléletéről, és ezzel egyidőben időtálló értékeinek, hagyományainak megőrzéséről.

Oktatás új módszerekkel - Projekt hét 2008

Oktatás új módszerekkel - Projekt hét 2008

Minden jog fenntartva © 2011-2021 Martfű Város