Hogyan készült? – ismerkedés a magyar tárgyalkotó népművészettel
A Csoóri Sándor Alap 2025-2026. évi pályázatának megvalósítása során célcsoportként az ifjúságot helyeztük előtérbe.
Játszóházi foglalkozásokat szerveztünk a jeles napokon, ünnepeken és nyári alkalmakon.
Május 1-jén három kézműves tartott foglalkozást - mézeskalács díszítés, bútorfestés és népművészeti foglalkoztató. Mellettük még három kézműves faragott, szőtt és korongozott hagyományos termékeit csodálhattuk meg. Gyereknapon egyéb foglalkozások mellett a pályázati támogatásból a népi gyöngyfűzés alapjait próbálhatták ki a résztvevők.
Június 13-án tartottuk hagyományosan a Martfűi Kézművesház Hétvégéjét, kapcsolódva a helyi muzeális gyűjtemény egész napos programjához. A Kerámiagyűjtemény, kézműves vásár és a tiszazugi tisztaszoba kiállítások mellett fonó mesterség bemutató, fafaragó, bútorfestő, mézeskalácsos játszóház várta a gyerekeket, családokat.
Bútorfestő foglalkozást tartott Kerékgyártó Emese sok-sok gyermeknek a nyári szünet folyamán.
Az Óbudai Múzeum időszakos kiállításához kapcsolódva (Botanica Tinctoria) növényi textilszínező eljárással próbálkozhattak a látogatók takács, szövő kézművesünk Vajda Éva vezetésével. A kiállított tárgyakon pedig a hagyományos növényi festés tapasztalatainak gyártásban való felhasználhatóságával kapcsolatos kísérleteket tanulmányozhattuk.
A kiállítás kapcsán Könnyűipari Szakmai Napnak is helyet adtunk, ahol a népi bőrművesség, a szegedi papucs, a damasztszövés, a hagyományos bőrgyártás múltjáról és lehetséges jövőjéről hangzottak el előadások. A nap tanulsága: vissza kell nyúlnunk a hagyományos készítési-gyártási technikák tapasztalatához, mert a fenntarthatóság, a környezettel való együttélés csak ezen az úton valósulhat meg. Ami a legfontosabb dolgunk most, hogy a továbbörökítésről gondoskodjunk, ne vesszen el ez a tudás.
A pályázati támogatásból egy fő a Békéscsabai Népművészeti Egyesület bőr-nemez együttes használata című képzésén vett részt. A szerzett tudást múzeumpedagógiai foglalkozásokon, játszóházakon használhatja fel.
Nagyon komoly szakmai tartalommal találkoztak azok a pedagógusok és közművelődési, múzeumi szakemberek, akik részt vettek Sevella Zsuzsanna Mintakincstár műhelyfoglalkozásán. A fejlesztő pedagógus tapasztalati úton kifejlesztett anyaga és az oktató szakmai profizmusa rendkívül inspiráló volt mindenki számára. Új lendülettel vághattak/vághattunk az új tanévbe a tőle kapott, személyes élményekkel teli nap után. Minimális költségvetésből is megvalósítható, ötletekkel, fejlesztési lehetőségekkel teli játékokat tanított, óvodás kortól akár felnőttek számára rendezett foglalkozásokhoz is.
2025/26. évi, pályázati támogatásból szervezett eseményeinken kb. 250-300 fő vett részt tevékenyen. Nézők, látogatók 1000 fő felett voltak. Programjaink elsősorban a gyerekeknek szóltak, rajtuk keresztül a családnak illetve a gyerekek nevelésével foglalkozó pedagógusoknak, közművelődési szakembereknek. Elsődleges cél: találkozzanak a gyerekek a tárgyalkotó népművészet különböző ágaival, próbálják ki a kezdő fogásokat. Élvezzék a saját-maguk-készítés örömét, ugyanakkor lássák, mennyi energiát, időt, tudást kell beleadni egy kismesterség tanulásához, gyakorlásához. Fontos a sikerélmény adása, de az is, hogy megmutassuk, kell tenni ezért a sikerért. Kell tanítanunk a kitartást és a türelmet a tanuláshoz és készítéshez, hiszen a gyerekek, ifjúság világa egyre inkább az azonnali örömök felé tereli őket, ahol egy kattintás, 10 másodperc már elég sokmindenhez. A finommotorika más irányba tolódik el, sokszor hiányoznak „alapok”, pl csomózás, masnikötés, ollóhasználat.
A Művelődési Központban nagyon fontos, hogy színvonalas, hagyományos értékeket adjunk. Hogy segítsünk kapcsolódni a gyerekeknek ehhez a nekik oly távoli világhoz. Egyre kevesebb tudásra tudunk alapozni, már a nagymamánál sem találkoznak a kismesterségekhez, népi élethez kötődő tárgyakkal – ami Martfűre hatványozottan igaz. A mindennapi élet változásával a régi tárgyak közül sok elveszti a funkcióját, így nem „csak” tárgyat alkotunk a gyerekekkel a foglalkozások során, hanem igyekszünk azokat tágabb kontextusba helyezni. Mit jelentett régen, hogyan használták, kik használták. Ehhez adódik hozzá az anyagismeret, a motívumkincs… Egyre komplexebben kell a népművészet átadásáról gondoskodnunk.
Bízunk a Csoóri Sándor Alap további támogatásában, hogy folytatni tudjuk ezt a fejlesztő, népművészetet népszerűsítő projektet.
A programokat támogatta a Csoóri Sándor Alap, Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő.
Eiler Zita
Muzeológus
