„LÉLEK-KÚT” – Irodalmi összeállítás a Költészet Napja alkalmából

A költészet funkciója, hogy megtisztítsa a szavakat, és újra felragyogtassa őket a saját jelentésükben.” - Tóth Krisztina vallja ezt.

A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján (amely egyben Márai Sándor születésnapja is) ünneplik.

A Martfű Városi Könyvtár olvasóival, verskedvelő barátaival az idén április 13-án ünnepelte az irodalmat, a magyar költészetet, a kortárs költői kultúrát, a martfűi versírókat a helyzethez alkalmazkodva rendhagyó módon. Virtuális találkozásra ítéltettünk, de hálásak vagyunk ezért a lehetőségért is. 



Programunk megálmodója ezúttal is Kengyel Éva volt - aki maga is versíró - a szerkesztéskor elsősorban arra törekedett, hogy műsorunk üzenete a remény legyen, mert erre ma nagy szükségünk van. Mint egy gyöngysor voltak egymáshoz fűzve a martfűi alkotók és magyar költők versei, akik egymásnak adták a szót, a gyöngyök pedig csak gurultak…

Nyáry Krisztián író Érzelmi vakcina - avagy mivégre olvassunk verseket? című online előadásában arra kereste a választ, miért tömörítjük az érzelmeinket versekbe? Miért írunk, miért olvasunk verseket? Arra jutott, hogy a vers bár elsősorban örömforrás, hasznos is, hasznát akár tudományosan is lehet bizonyítani. Legfőbb „dolga”, hogy érzelmi tapasztalatokat adjon át. A vers, a költészet képes erre leginkább minden irodalmi és más művészeti alkotás között.  Rímelve a napjainkat meghatározó helyzetre, a vers úgy működik, mint a vakcina, legyengített érzelmi emlékeket juttat a szervezetünkbe, így könnyebb feldolgozni akár egy sokkot is. A vers segít az empátia, a kreativitás, a nyitott gondolkodás képességének fejlesztésében is, segít beszélni bonyolult és megmagyarázhatatlan dolgokról, olyanokról, amelyekről nem tudunk, vagy nem akarunk másképpen beszélni, segít a nyelvi képességek fejlesztésében.

Mindezért, hasznosságáért, és mert örömöt is szerez, verset olvasni érdemes akár mindennap!

Igyekeztünk mi is örömöt szerezni a versekkel, a martfűi versírók és magyar költők verseivel, ebben Drávai Mária és Nagy Eszter voltak segítségünkre.

A műsorban elhangzottak Babits Mihály, Gyurkovics Tibor, Illyés Gyula, József Attila, Juhász Gyula, Szabó T. Anna és a martfűi versírók, Adamik Ágnes, Czető László, Császár Mariann, Jakab Edit, Kengyel Éva, Köszler Nóra, Péter Emese, Stonawski József, Sulyok Imréné, Urbán-Szabó Béla és Vas Béla versei.

A műsort egy kötetlen beszélgetés követte versajánlóval a költészetről, kedvenc versekről. Nagyszerű, lélekemelő élmény volt sokakkal együtt ünnepelni, irodalomról beszélgetni, látni a találkozástól (bár csak virtuálisan), az irodalmi élménytől lelkes hallgatóságot. Az együttlét, a közösségi élmények felértékelődtek ebben a több, mint egy éve tartó megszokhatatlan helyzetben. Hálásak lehetünk a technikának, hogy nem kell teljesmértékben nélkülöznünk a kulturális programokat, sőt akár egészen távolról is csatlakozhatunk eseményekhez, ahogy a mi ünnepünkön is megtörtént.

Köszönjük versíróinknak és Dárvai Máriának, Nagy Eszternek, Kengyel Évának a felemelő, lelket tápláló élményt.

Székácsné Tálas Gabriella

Képgaléria>>>

2021-04-15 15:34